A Quaestor brókerház felszámolását eredményező évtizedes kötvénycsalások ügye / 2015
Az ügy lényege:
A Magyar Nemzeti Bank, mint pénzpiaci felügyelet megállapítása szerint a Quaestor Értékpapír Zrt-nél 10-15 éve folyó, piramisjáték elvén működő kötvénycsalások történtek. Ennek megvalósítása során a felügyelet által nem engedélyezett, ezért nem is keletkeztetett, vagyis jogilag nem létező termékre kötöttek tömegesen adás-vételi szerződéseket az ügyfelekkel. A megtévesztés azon alapult, hogy a nem létező, a sajtó által fiktívként emlegetett kötvényeket, a cégcsoport engedélyezett kibocsátású kötvényeivel megegyező néven árulta a brókercég. (Mivel dematerializált kötvényeknek nincs egyedi sorszáma, így a vevő részéről képtelenség az értékpapír egyedi beazonosítása.)
Miután a csalás egy véletlen folytán kiderült, a teljes Quaestor cégcsoport összedölt, a brókercégnél 32 ezer ügyfélnek több mint 150 milliárdos kárt okozva.
Az indokoltnál lassabban haladó ügyfélvagyon kiadás és kárrendezés során jelentős erkölcsi, jogi és pénzügyi problémák adódtak. Így a brókercég nem csak működése során, de a felügyelti biztosi és a felszámolási időszakban sem volt képes teljesen jogszerűen működni. A végső fázisban fellelhetők voltak hozzá nem értésből, gondatlanságból, vagy szándékosságból bekövetkező jogsértések is. Sőt alkotmányossági problémák is adódtak a kárrendezés egyediségével. A nyomozásról kiderült részletek pedig jelentős politikai befolyásolást valószínűsítettek.
Eseménysor: (időrend alulról felfelé)
2017. április 4. A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján kiengedték Tarsoly Csaba elsőrendű és Májer Zsolt harmadrendű vádlottat a két éve tartó előzetes letartoztatásból. Helyette a vádlottak házi őrizetét rendelte el a bíróság.
2016. július 12. A Fővárosi Törvényszéken megkezdődik a „különösen jelentős kárt okozó bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Tarsoly Csaba István és társai ellen indult bűntetőügy” tárgyalási szakasza. A vádirat 11 vádlottat nevez meg, akik különböző mértékben vettek részt az összesen 5 vádpontban leírt cselekményekben.
2016. június 20. Rettenetesen kacifántos megfogalmazású és a lényeget tekintve nehezen értelmezhető szövegű közleményt jelentetett meg a PFSN, mint felszámoló. E szerint, születhetett közte és a Saxo Bank, mint külső letétkezelő között valamilyen megállapodás, amely végre lehetővé teszi a Saxo-nál lévő – egyébként hiánytalanul fellelhető – ügyfélvagyon teljes kiadását a volt brókercég érintett ügyfeleinek.
Ezzel végre lezárulhat a quaestor ügy ügyfeleket érintő első szakasza. Ez alapján megállapítható, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt-nél – a működés alatt a cégcsoport saját kötvényeinek túlforgalmazásából eredő csalási ügyön kívül – nem érte anyagi kár az ügyfeleket. Ettől a cégtől a nyilvántartott ügyfélpénzből, vagy külsős kibocsátású értékpapírból a felügyeleti biztos kirendeléséig nem tűnt el semmi. Így minden nem kötvényes volt ügyfél – a felügyeleti biztos által elkövetett jogsértő poziciózárások veszteségit kivéve – itt hiánytalanul visszakaphatja minden értékpapírját és pénzét.
A PFSN közleménye itt olvasható.
2016. május 27. A Fővárosi Főügyészség közleményt tett közzé, miszerint benyújtotta a kijavított vádiratot. A közlemény szerint az ügyészség újabb 1000 oldal hozzáadásával egy új „elektronikus könyvjelzőt” hozott létre a cselekmények és a bizonyítékok kért párosításának elvégzése érdekében.
A Fővárosi Főügyészség erről szóló közleménye itt olvasható.
2016. május 18. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített kárrendezési törvény helyett meghozott új jogszabály alapján működő Kárrendezési Alap, közleményben jelentette be, hogy megkezdi a Quaestor és Hungária kövényesek részére a kárrendezési eljárást. Ennek keretében előszőr a felszámolótól kapott adatok alapján készített új elszámolásról levélben értesítést küld a károsultak részére, majd azok, akik elfogadják a számítását a pénzt „a lakóhelyük szerinti legközelebbi takarékszövetkezeti fiókban vehetik fel a levélben megjelölt naptól kezdve”.
Szinte azonnal kiderült azonban, hogy a felszámoló sok esetben hibás adatokat adott át a Kárrendezési Alapnak. A hibát pedig a károsultak jelzései alapján sem volt hajlandó saját hatáskörében kijavítani.
2016. április 1. A Fővárosi Törvényszék e napon tartott előkészítő ülésen tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a vádiratot, ezért május 31-ig benyújtandó hiánypótlásra szólította fel a Fővárosi Főügyészséget. A végzés két tárgyban hívja fel az állami vádhatóságot hiánypótlásra. Egyrészt „jelölje meg a tárgyalásról értesíteni indítványozott személyek körét”, másrészt „jelölje meg, hogy a pótlólag megküldött elektronikus adathordozón szereplő adatok közül melyiket tekinti bizonyítási eszköznek és azok mely cselekmény, vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak”.
A végzés indoklásából kiderül, hogy az első pont a tárgyalásról sértettként értesíteni szükséges személyek felsorolását hiányolja, hiszen a vádirat különböző helyeken összesen akár 1000 főnyi sértettet is nevesít. A második pont azért érdemel figyelmet, mert a végzés szerint a Fővárosi Főügyészség által átadott adathordozókon az ügyhöz kapcsolódó adatokon kívül „a büntetőügyhöz biztosan nem kapcsolódó magánjellegű dokumentum, üdvözlet és zenefájl is található” volt.
A végzés azt a felhívást is tartalmazza, hogy amennyiben a vádhatóság a kért hiányokat nem pótolja, a bíróság a büntetőeljárást megszünteti.
2016. február 5. A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot T. Csaba és 10 társa ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszékhez. Az 1548 oldalas vádirat szerint a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A bűnszervezet T. Csaba irányítása alatt működött, amelyhez csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja. A szervezet tagjait könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették, az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése.
A főügyészség a nyomozás során 44,5 milliárd forintnyi vagyon tudott véglegesen zár alá venni.
A vádirat a következő cselekményeket sorolja fel:
– Az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét ellopták, majd azokat továbbértékesítették, összesen 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt tulajdonítottak el.
– Nem létező állampapírokat értékesítettek, mellyel 11 ügyfélnek összesen 3,2 milliárd forintnyi kárt okoztak.
– Valós és fiktív kötvényeket bocsátottak ki, mellyel a vád szerint ezáltal több mint 500 sértettnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
– Egyes ügyfelekkel opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására, mellyel több mint 500 ügyfélnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
– Tarsoly Csaba 124 alkalommal összesen 1,2 milliárd forintot lopott el a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. házipénztárából.
A tájékoztatás szerint ezen kívül még két tárgyban folyik nyomozás. Pénzmosás és más bűntettek ügyében az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került sor még a vádemelésre. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt pedig a botrány kirobbanása után feltűnt, strómangyanús Orgován Béla gyanúsított ellen folyik nyomozás.
A Fővárosi Főügyészség erről szóló közleménye itt olvasható, míg a nyomozás során keletkezett iratok mennyiségéről készült, a sajtóközleményben említett videó itt látható.
2015. január 29. A Fővárosi Főügyészszég későbbi közleménye szerint ezen a napon emelt hivatalosan vádat 11 személy ellen a quaestor ügyben.
2015. december 15. Az Országgyűlés „a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről” szóló 2015. évi CCXIV. törvény néven új törvényt alkotott a Quaestor kötvénykárosultjai helyzetének rendezésére, amely a korábbi megbukott szabályhoz képest az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat.
Az egyszerinek és méltányossági alapon meghozottnak hirdetett új jogszabály általános megfogalmazása szerint azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki. A kárrendezésben kifizetett összeg viszont csökken a korábbi elvekhez képest. Ezt most úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is. Ugyanakkor az így kifizetendő összeg továbbra sem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie.
2015. november 17. Az Alkotmánybíróság ezen a napon hozott határozatában megállapította, hogy a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló 2015. évi XXXIX. törvény diszkriminatív módon, – a TEBÉSZ korábbi aggályát visszaigazolva – túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására. A jogszabály a megsemmísített részek miatt a gyakorlatban alkalmazhatatlanná vált.
Az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatának szövege itt olvasható.
A 2015. évi XXXIX. törvény megsemmísítés előtti teljes szövege itt olvasható.
2015. október 07. Csendben, bárminemű sajtóbejelentést mellőzve leváltották a Quaestor brókerház felszámolását irányító személyt. Az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. felszámoló cégnél egyedül ez a kinevezett jogosult a felszámolásba jutott cég képviseletére. Az új felszámoló dr. Piller Zsuzsa helyett Ádám Éva lett.
2015. szeptember 23. Megszüntette a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság. Helyette a gyanúsítottak házi őrizetét rendelte el. Az ügyészség fellebezett a döntés ellen.
Néhány nappal később, 29-én a Fővárosi Törvényszék megváltoztatta az I. fokú Bíróság döntését és meghosszabította a három gyanúsított előzetes letartóztatását. Az indoklás szerint továbbra is fennállnak a legszigorúbb kényszerintézkedést megalapozó okok, így a bizonyítás megnehezítésének, valamint a szökésnek és az elrejtőzésnek a veszélye.
2015. szeptember 22. A Magyar Nemzet mai száma arról írt, hogy „pert indít a Quaestor felszámolója a társaság azon ügyfeleivel szemben, akik közvetlenül a brókercég bedőlése előtt vették ki a pénzüket”. A felszámoló álláspontja szerint pert azok ellen indított, akik vélelmezése szerint pénzük kivételekor tudhattak a csődről. A lap megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ahol megtudta, hogy a „Quaestor felszámolója sem a tárca, sem a felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ellen nem indított pert. Ez pedig azért érdekes, mert utóbbi részére 3,8 milliárd forintot fizetett ki a Quaestor a bedőlés napján.”
A felszámoló ugyan ezen a napon reagált az újságcikkre. A közfelháborodás és a sajtóbotrány hatására kiadott magyarázkodásában közölte: „törvény a felszámoló kötelezettségévé teszi, hogy vizsgálja a felszámolást közvetlenül megelőző időszakot. A felszámoló e jogszabályi kötelezettségének eleget téve indított pereket. Az igényérvényesítésekkel párhuzamosan még zajlik egy vizsgálat, amely a felszámolást megelőző időszak kifizetéseire fókuszál. Figyelemmel arra, hogy a vizsgálat még folyamatban van, a felszámoló a törvényi határidőre tekintettel megindított perek szüneteltetését kezdeményezte”.
E felszámolói magyarázat valóságtartalma azonban erősen kétséges, mivel a cikkben említett első ilyen per tárgyalását 25-én érdemben megtartották. Vagyis a bíróság ezek szerint nem tudott a felszámoló azonnali felfüggesztési kérelméről.
Pár nappal később, 28-án a felszámoló rövid közleményben közölte, hogy eláll az összes hasonló pertől.
2015. augusztus 25. A brókercég felszámolójának e napi közleménye visszaigazolta a TEBÉSZ-hez korábban eljutott azon információt, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt-nél nem loptak az ügyfelektől, kizárólag a cégcsoport saját kötvényeivel trükköztek csalásnak minősülő túlforgalmazássa. A felszámoló közlése szerint ugyanis – a nem létező kötvényeken kívül – az ügyfelek minden nyilvántartott értékpapírja hiánytalanul rendelkezésre áll.
A TEBÉSZ-hez eljutott információk szerint a több, mint 10 évig folytatott csalás adminisztratív megvalósítása viszont olyan egyszerű volt, hogy azt egy alaposabb felügyeleti ellenőrzés bármikor észrevehette volna.
A felszámoló közleménye szerint pénzeszközök viszont hiányoznak, így abból csak részleges kiadás várható. Itt tehát szükség lesz a BEVA kártalanítására. A hiányról legalább %-os mértéket azonban e cégnél sem közölt az MNB tulajdonú felszámoló cég.
A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.
2015. augusztus 03. Az MNB által irányított felszámolások egységesedésére utaló jelként – most előszőr -, a már fél éve bűncselekmények miatt felszámolásba került három brókercég (Buda-Cash, Quaestor, Hungária) felszámolói részben azonos tartalmú közleményt tettek közzé az ügyfélvagyon kezeléséről és elszámolásának technikai részleteiről.
A közlemények egységes része, hogy a brókercég pénzforgalmi számlájára, de az ügyfelek értékpapírjai után beérkező osztalékokat nem vonják össze a cégnél fellelhető készpénz állománnyal, hanem azt elkülönítetten kezelik és csak az értékpapírok tulajdonosai között osztják szét az arányosság elve alapján. A Quaestor felszámolója közölte továbbá azt is, hogy a felszámolási eljárás során lejáró diszkont kincstárjegyek, államkötvények lejárati ellenértékeként érkező pénzeszközök az osztalékokhoz hasonlóan szintén nem képezik a homogén pénzcsoport részét. Az osztalék és az ellenérték csoportban összegyűlt pénzzel az érintett ügyfelek felé szintén a fellelhető vagyonelemek kiadásakor számolnak el.
A három közlemény problémás részének látja ugyakkor a TEBÉSZ, hogy a vagyonelemek hiányát, illetve a meglévők hozadékait az MNB-s felszámolók a felszámolás kezdő időpontjától származtatják, nem pedig a felügyeleti biztos kirendelésének és az ügyfélhozzáférés letiltásának napjától. Ezzel a felszámolók joghiányos állapotot idéznek elő a brókercég felfüggesztésének napja és a felszámolás elrendelésének napja közötti időre, ami egy jogállamban nyilvánvalóan alkotmánysértő.
E közleményből vált megismerhetővé, hogy
– a Quaestor bedőlése 13.480 olyan ügyfelet érint akik nem Hrurira kötvény miatti követeléssel váltak károsulttá,
– 2015. szeptember 1-jéig ügyfélszolgálatot hoz létre a felszámoló az ügyfelek személyes beazonosításának lebonyolítására. (Az időpontot a felszámoló nem tudta tartani, az csak késéssel indult el.)
– 345 féle pénzügyi eszköz maradéktalanul rendelkezésre áll a KELER-nél vezetett értékpapírszámlán,
– vizsgálatok tárgyát képezik még a következő eszközök:
pénzeszközök, állampapírok, Saxo Banknál elhelyezett eszközök,
részvények közül: Bakonyi Erőmű, Gspark, BGF Trade, Aquincum Technológiai, Onconsult, Plasma Technology, Cancer Immunotherapy Solutions, Leakage Resistance, MedCoach, SECHAN TRA, Solgsoft,
devizás vállalati kötvények közül: MOL2019 USD, OTPHB190916, OTPHBPERP112949, OTPOPUS
Ugyanakkor a TEBÉSZ információi szerint a felszámoló és az MNB számára már hónapokkal ezelőtt is ismert volt a brókercégnél fellelhető vagyonelemek listája és mennyisége, így érthetetlen, hogy azt miért csak most, és miért csak részben hozták nyilvánosságra. A BEVA felé ugyanis már közel két hónappal korábban jelezték, hogy e brókercégnél a Hrurira kötvényen kívül nem várható jelentős kárkifizetési kötelezettség.
A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.
2015. július 22. Újabb, ezúttal magyarázkodó közleményt jelentetett meg a Quaestor brókercég felszámolója. Ebben a kötvényes ügyfeleknek az első kifizetésekről küldött tájékoztató levelekből kimaradt pénzügyi elszámolás elvét és annak összegszerűségét magyarázza meg. A vélelmezhetően a BEVA-hoz és a felszámolóhoz érkezett sok reklamációra reagáló közlemény ugyanakkor – az eddigiektől eltérően – sok értékes információval, közérthető módon íródott.
A közlemény tájékoztatást ad arról – a TEBÉSZ korábbi jogértelmezésével egyébként teljesen megegyezően -, hogy a most elszámolásra kerülő nem létező kötvények kárértékét bekerülési értéken (vásárlási áron) pénzkövetelésként vette figyelembe a BEVA, így ez képezi a kártalanítás alapját.
Továbbá tájékoztat arról is, hogy a KELER központi értékpapír nyilvántartása alapján egyértelműen megállapítható volt a valós kötvények sorozatonkénti mennyisége, így az átveréshez felhasznált nem létező kötvények sorozatonkénti mennyisége is. Ugyanakkor az egyedi értékpapírszámlákon nem különíthetőek el egymástól a meg nem keletkeztetett (nem létező) kötvények és a valós kötvények, továbbá az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egy-egy befektetőnek egy-egy tranzakció során melyikből mennyit adtak el. (A megkülönböztethetőség hiánya egyébként részben az azonosító adat előírásának törvényi hiányára vezethető vissza.)
Mindezekre figyelemmel – áll a közleményben – kizárólag úgy lehetett az egyes ügyfelekre nézve a valós és a hiányzó kötvények mennyiségét megállapítani, hogy kötvénysorozatonként meghatározásra került egy arányszám a KELER nyilvántartásában szereplő valós kötvények darabszámának és az ügyfélnyilvántartásokban szereplő kötvények összdarabszámának figyelembe vételével. Az egyes ügyfelek esetében ezt az arányszámot alapul véve került meghatározásra az értékpapírszámlán nyilvántartott kötvénymennyiségből a meglévő, valós kötvények mennyisége, valamint a nem létező, azaz hiányzó kötvények mennyisége.
A volt kötvényes ügyfeleknek küldött BEVA levél legnagyobb hiányosságának pótlásaként, a felszámoló közleménye közzétette a nem létező kötvények sorozatonkénti arányát is. Így a volt kötvényes ügyfelek ellenőrizhetik a BEVA levelében feltüntetett kártalanítási összeg mértékét. E táblázat szerint:
A lista ugyanakkor arra is magyarázatot ad, hogy miért nem kap azonos mértékű kártérítést minden fiktív kötvényes. Akinek ugyanis olyan kötvényt adtak el annak idején, amelyből magas a fiktív, azaz hiányzók aránya, most viszonylag jól jár, aki viszont olyat kapott, amelynél visszafogottabban csalt a Quaestor, most ráfázik, neki ugyanis a Beva nem, vagy csak alig fizet.
A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.
2015. július 6. A kötvénykárok bejelentési határidejének június 5-ei lazárulta után egy hónappal, a BEVA kezelésében álló Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (KUKA) közleményt adott ki az általa teljesítendő kifizetések elhúzódásáról.
E szerint a kötvénykárosultak első körben csak a fiktív kötvények után és csak a BEVA-tól, a tőkepiaci törvény szabályai alapján, önrész levonásával és maximum 20 ezer euróig számíthatnak kártalanítás kifizetésére. A KUKA számára törvényi kötelezettségeként előírt 20 ezer és 100 ezer euró közötti további összeg kifizetése teljesen bizonytalan, az legjobb esetben is csak egy egyenlőre meghatározhatatlan későbbi időpontban történhet meg.
A közlemény szerint a helyzet azért állt elő, mert a plusz kártalanítást előíró törvény ellen folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt (az OTP bank kezdeményezte) a kárrendezésnek nincs meg a pénzügyi fedezete. Az Alap jelenleg se a jegybanktól nem kap e kifizetésre kölcsönt, se pénzpiaci forrásokból nem jut hitelhez. A BEVA féle első részkifizetés 88 milliárd forintos kártalanítási összeget jelent, míg a pénzhiány miatt elmaradó rész 100 milliárd forintot tesz ki. A BEVA most megvalósuló kifizetését is már jelentős részben MNB hitel teszi lehetővé.
A közlemény adatai szerint, az összesen 31.679 fő károsultból legfeljebb 6 millió forintot elérő kárköveteléssel 21.532 fő (107,9 milliárt Ft), míg 6-30 millió forint közötti kárköveteléssel 8.543 fő (67,2 milliárd Ft) rendelkezik.
A közlemény adatai a 30 millió forintot meghaladó kárköveteléssel rendelkező személyek számában ugyanakkor ellentmondanak egyes korábbi politikusi nyilatkozatoknak. A Quaestor Alap közleménye szerint ugyanis a Quaestor-törvény hatálya alá eső károsultak közül a 30 millió-s összeghatár fölötti kötvényesek száma 802 fő, összesen 23,6 milliárd forint kárértékkel, holott Rogán Antal és Orbán Viktor korábbi nyilatkozatukban még csak 73 főről beszéltek. Ez – piaci vélemények szerint – joggal vetheti fel annak a gyanúját, hogy „újdonsült” fiktív kötvényesek jelentek meg. Bár az sem kizárt, hogy a két politikus – hasonlóan más ügyekhez – egyszerűen csak félrevezette a közvéleményt. Továbbá a kettő együttes megvalósulása sem zárható ki, lényegesen alacsonyabb számú „újdonsült” fiktív kötvényessel.
2015. június 17. A cégjegyzék adatai szerint a felszámoló ezen a napon is nyitott egy újabb bankszámlát az MKB Bank Váci út 38. szám alatti fiókjában a cég részére.
2015. június 2. A felszámoló közleményt tett közzé, miszerint a Nemzeti Nyomozó Iroda a cég vagyonának zár alá vételét részben feloldotta, így elhárult az akadály a fellelhető ügyfélvagyon kiadására. A közleményben az is olvasható, hogy az ügyfélvagyon kiadásának folyamatát a felszámoló csak később közli.
2015. május 22. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) megkezdte a Quaestor Értékpapír Zrt. volt ügyfeleitől a nem Quaestor kötvényből eredő követeléssel rendelkező károsulti kárigények befogadását. Az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül, azaz 2016. május 21-én 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőségük az ügyfeleknek kártalanítás iránti igényüket benyújtani.
2015. május 8. A cégjegyzék adatai szerint a felszámoló új bankszámlát nyitott az MKB Bank Váci út 38. szám alatti fiókjában a cég részére. A bűnügyi zár erre a bankszámlára nem érvényesül.
2015. április 22. A Fővárosi Törvényszék 38.Fpk.01-15-001602/4. számú, a Quaestor Értékpapír Zrt. (székhelye: 1132 Budapest, Váci út 30., cégjegyzékszám: 01-10-043211) felszámolását elrendelő végzés megjelent a Cégközlönyben. Így ez a nap a felszámolás kezdő napja. A felszámolás lebonyolítására az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki a bíróság, felszámolóként dr. Piller Zsuzsa került bejegyzésre a cégjegyzékbe.
2015. április 17. Megjelent a Magyar Közlönyben, és így április 18-án hatályba lépett a Quaestor Financial Hrurira Kft. részéről kibocsátott kötvényekkel rendelkező károsultak egyedi kárrendezéséről szóló – címében azonban félrevezető – 2015. évi XXXIX. törvény. A kizárólag egyetlen cég egyetlen értékpapírjának kárrendezéséről szóló jogszabály legfontosabb alapelemei a következők:
– a Tpt-ben lefektetett és általános érvényű, maximum 20.000 eurós (jelen esetre vonatkozó forintosított összeghatár 6.004.200,-Ft) kárrendezéssel szemben e kötvényeket birtoklók 30 millió forintos maximális kártalanítást kaphatnak,
– e kötvények tulajdonosainak kártalanítása nem a brókerház BEVA tagságából következik, hanem a kötvény vásárlásának tényéből adódik, függetlenül attól, hogy azt a Quaestor csoport melyik tagja adta el az ügyfélnek, és az sem számít, hogy az eladási cselekmény jogilag érvényes volt-e,
– e károsultak csak 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújthatják be kárigényeiket.
A jogszabályt a TEBÉSZ alkotmányellenesnek tartja, mivel álláspontja szerint ezen egyedi kivételezés mögül hiányzik a közérdek, ezért hátrányosan diszkriminálja a Buda-Cash és a Hungária brókercégek károsultjait. Álláspontunk szerint, csak a Tpt-ben írt általános kárrendezési érték felemelésével lehetett volna jogszerűen megteremteni a magasabb kártérítési érték kifzetését, mely változtatást üdvözölte volna szervezetünk.
Néhány hónappal később, a Magyar Közgazdasági Társaság június elején rendezett konferenciáján – sajtóbeszámolók szerint – Végh Richárd, az MNB Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóságának igazgatója olyan információkat tett közzé a Quaestor Értékpapír Zrt. és a Quaestor cégcsoport működési kapcsolatairól, mely magyarázatot adhat a kiemelt kártalanítást biztosító külön törvény keletkezésének okára.
Végh Richárd tájékoztatása szerint: „A Queastor Értékpapír Zrt. visszaélést követett el a nyilvántartási rendszer meghamisításával, olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek, vagyis nem bocsátottak ki. A brókercég – jellemzően vagyonosabb – ügyfeleket irányított át a gyanú szerint jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Quaestor Pénzügyi Tanácsadóhoz.”
A TEBÉSZ-hez korábban eljutott ügyféliratok és ezen információk alapján az valószínűsíthető, hogy a jogsértő „átírányítások” alapvetően a kötvényeladásokkal hozhatók összefüggésbe. A kötvények azonban részben megvannak, részben pedig az érvénytelen szerződések alapján pénzköveteléssé konvertálódnak vissza. Mivel azonban jelentős vita alakult ki a politikai és a szakmai szereplők között, hogy a kötvények esetében mikor jár és mikor nem a BEVA-tól kártalanítás, így felmerülhetett, hogy éppen a vagyonosabb, illetve a kiemelt ügyfelek nem kaphatnak majd kártalanítást a BEVA-tól. Mivel a Quaestor csoport több szálon is erősen kötödött az aktuális kormányhoz és kormánypárti politikusokhoz, így vélhetően a kiemelt ügyfelek között sok e körbe tartozó személyt ért volna e miatt jelentős veszteség. E problémát kivánhatta „kreatív módon megoldani” egy ilyen extra, az általános jogelvektől eltérő és az összeghatár tekintetében kivételező szellemiségű új jogszabály létrehozásával a parlament kormánypárti többsége.
2015. március 26. Előállítottak, majd csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek három személyt, köztük a Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát. A Quaestor cégcsoportba tartozó Quaestor Értékpapír Zrt.-nél három aláírásra jogosult vezető volt bejegyezve a cégjegyzékbe. Tarsoly Csaba, Tarsolyné Rónaszéki Erika, és Májer Zsolt vezérigazgató.
A brókercég értékpapír- és bankszámlái a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatalának intézkedése következtében ezen a napon bűnügyi zár alá kerültek.
2015. március 23. A hvg.hu arról számolt be, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, a felesége (Tarsolyné Rónaszéki Erika) és az apja (Tarsoly Vince) is a Quaestor csoport központi cégének, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről. A cég március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve szerint megszűnik az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a cég vezérigazgatója Orgován Béla lesz. A tápiósági lakhellyel rendelkező férfiről sajtóhírek szerint a helyiek azt mondják, élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége sincs, korábban közmunkás is volt, illetve börtönben is ült.
Néhány nappal később a Ibolya Tibor fővárosi főügyész olyan sajtónyilatkozatot tett, miszerint Orgován Béla kinevezése érvénytelen jogügylet volt, ugyanis Őt emberölés kísérlete miatt büntették, így öt évig nem tölthet be semmilyen tisztséget cégnél, és ez az öt év még nem telt le.
2015. március 12. (csütörtök) Az MNB bejelentette, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél szabálytalanságokat talált. Többek között megállapította, hogy cégcsoportba tartozó Quaestor Financial Hruria Kft. által kibocsátott vállalati kötvényekből az engedélyezett mennyiségnél 150 milliárd forinttal többet adott el a csoport brókercége, a Quaestor Értékpapír Zrt.
A TEBÉSZ-hez eljuttott iratok alapján megállapítható, hogy a többlet-eladás nem a kibocsátás során történt. A kibocsátott megnnyiséget teljes egészében egy Quaestor cégcsoporton belüli cég jegyezte le, majd a Quaestor Értékpapír Zrt., mint forgalmazó a saját nevében kötött adás-vételi szerződésekkel szabálytalanul és jogsértő módon „túlforgalmazta” a kötvényeket másodpiaci értékesítése során.
2015. március 11. (szerda) A Fővárosi Főügyésség egy későbbi bejelentéséből tudható, hogy ezen a napon nyomozást rendelte el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
2015. március 10. (kedd) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reggel közzétett határozatában részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, illetve rendelkezett arról is, hogy az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságuk szünetel. Ugyanezen a napon felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, aki átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. E feladat ellátására a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. Szombati Zsigmond Zoltánt nevezte ki.
Az ügyben károsultként 32 ezer brókerházi ügyfél érintett.
2015. március 9. (hétfő) A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház visszakapta a Quaestortól 3,8 milliárd forintnyi államkötvényének ellenértékét. Sajtóhírek szerint az értékpapír eladásának és a pénz átutalásának azonnali igénye – a rendelkezési joggal nem is bíró – minisztériumból közvetlenül érkezett a brókercéghez. Az ügy furcsasága az is, hogy az igénybejelentéstől számított T+2 napos elszámolási határidőt sem kellett megvárnia a cégnek, a pénzt az eladási megbízás napján, órákon belül már át is utalták részére.
Bő másfél év múlva, 2016 őszén a Jobbik nevű politikai párthoz kötődő N1 Tv hozzájutott egy 333 cég- és magánszemélyek nevét tartalmazó listához azokról, akik ezen a napon vették ki pénzüket a brókercégből, összesen 6,5 milliárd forintot. (ebben már benne van a külügy cége is) Később más sajtóorgánumok (HVG, index) is hozzájutottak ehhez a listához. Mint az várható is volt, a sajtóban megjelenő nevek és titulusok alapján kicsi az esélye, hogy ezek az emberek csak szerencsések lehetettek.
A listán szerepel 200 millió forinttal Bolya Gábor Richárd, aki sofőrként dolgozott régebben a Legfőbb Ügyészségen, továbbá Telegdy Gergely Béla szegedi bíró 3 millió, és anyja 33 millió forinttal. Ők például együtt és éppen az utolsó pillanatban léptek. A hvg.hu-nak a bíró és édesanyja azt nyilatkozták, hogy egy korábban elindított tranzakció került kifizetésre ezen a napon.
A nevek közt Quaestorhoz köthető emberek is felbukkannak, akik összesen legalább 60-70 millió forintot vettek ki a pénzintézetből. A lista alapján ekkor mentette ki a pénzét Mátéfalvy Csaba, korábbi vízilabdázó, aki Bende Gyöngyi, a Quaestor korábbi szóvivőjének férje. Ő majdnem 15 millió forintot vett ki. Sajtóhírek szerint szintén a listán található a megindult bűntetőügy koronatanúja, a Quaestor volt treasury igazgatója, Kámory Ferenc is, aki több mint 22 millió forintot vett ki ezen a napon. Kámory az az ember, aki bár tevékenyen részt vett a pénzügyi stiklikben több mint egy évtizeden keresztül, végül megszüntették ellene a nyomozást, és részben az ő vallomására építették fel a vádat. Az ügy másik fontos tanúja, a csalás minden részletét szintén biztosan ismerő Tóth Ibolya volt back office-vezető neve is felbukkan a listán. A vezetéknév gyakorisága miatt azonban az újságírók nem tudták leellenőrizni, hogy csak névegyezésről van-e szó. Mindenesetre egy Tóth Ibolya 3 millió forintot vett ki.
Szintén ezen a napon vette ki a pénzét, 13,6 millió forintot az ügy ötödrendű vádlottja, Berecz László anyja, Berecz Sándorné is. Berecz László a Quaestor hálózati igazgatója volt, amíg csődbe nem ment a cég.
Ekkor mentett ki 25,2 millió forintot Tóth Róbert József is, aki a Quaestor régebbi utazásszervező cégének regionális igazgatója volt.
Ezen a napon délután Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója, és vélhetően a főtulajdonosként látszó luxemburgi cég mögötti tényleges tulajdonosa arról tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét, hogy a cégcsoport finanszírozására kibocsátott kötvények visszaváltási szándéka oly mértékben megemelkedett, amely meghaladja a Quaestor-csoport likvid pénzügyi eszközeit.
Az ügyfelek és a közvélemény este 22 óra után értesült egy MTI hírből a Quaestor csoport pénzügyi összeomlásáról.
2015. március 8. (vasárnap) Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója, és vélhetően a főtulajdonosként látszó luxemburgi cég mögötti tényleges tulajdonosa válságstábot hívott össze a Quaestornál. A Figyelő 2015. március 26-ai számában megjelentek szerint – melyet azóta sem cáfolt senki – ezen jelen volt Májer Zsolt a Quaestor Értékpapír Zrt. vezérigazgatója, Kárpáti Péter, Varga János, a főkönyvelő és még néhány top-vezető.
2015. március 5. (csütörtök) A TEBÉSZ későbbi információi szerint a Quaestor Értékpapír Zrt-nél e naptól kezdődően a számítógépes rendszer leállására, illetve az ezzel foglalkozó munkatársak hiányára hivatkozva nem fizették vissza azonnal a kisbefektetőknek a Quaestor csoport egyik tagja (Quaestor Financial Hrurira Kft.) által kibocsátott, de a Quaestor Értékpapír Zrt. által forgalmazott kötvények visszavásárlásakor esedékessé vált ellenértéket.
2015. február 25. A Buda-Cash ügy kirobbanásának másnapján tartott kormányülésen Orbán Viktor kormányfő utasította a minisztereket, hogy vizsgálják meg, intézményeiknek van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, állomásoztatnak-e náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonják ki onnan.
Ezt maga Orbán Viktor kormányfő hozta nyilávnosságra egy 2015. március 25-ei sajtótájékoztatón, amikor arról kérdezték, hogy hogyan sikerülhetett a Quaestor brókerház bedőlése előtti utolsó pillanatban hozzájutnia egy állami cégnek a Quaestortól 3,8 milliárd forinthoz. Az idő előrehaldtával és a hazai sajtóorgánomokban folymatosan kiszivárgó adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a Quaestor ügyben szinte semmi sem olyan egyértelmű, mint aminek hivatalosan mondják.
E tárgykörben például, hiába volt állítólag a miniszterlenöki felszólítás, több állami érdekeltség mégis jelentős összegekkel ragadt bent a felszólítás után csak több héttel bedölt brókercégben. Ugyanakkor a miniszterelnöki „parancs megtagadása” és a jelentős összegű közpénzek elvesztése ellenére egyik minisztert, vagy szervezeti vezetőt sem menesztették.
