Dr. Schmidt Mária és családjának hatalomátvétele a BIF-ben

Az ügy lényege:

Dr. Spéder Zoltán, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. /BIF/ egyik jelentős, de nem többségi részvényese a BIF Nyrt. 2016. augusztus 26-ai közgyűlésén folymatosan saját maga és addigi üzleti érdekei ellen szavazva hozzásegítette dr. Schmidt Mária kormánybiztost és családját a tőzsdei társaság kizárólagos irányításának megszerezéséhez. A TEBÉSZ vizsgálatai szerint a Schmidt Mária csoport 5 különböző módon sértette meg a tőkepiaci törvényt a hatalomátvétel megvalósítása érdekében.
A TEBÉSZ két fronton próbálta érvényesíteni a kisrészvényesek jogait. A hatalomátvételt kimondó közgyűlési határozatokat, mint részvényes megtámadta a bíróságon, a jogsértők ellen pedig közérdekű bejelentést tett a Magyar Nemzeti Bank felé.
A Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet ez ügyben egyáltalán nem sietett törvényes kötelezettségét, a törvénysértők lefülelését teljesíteni.

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2017. március 21. Azonnali hatállyal lemondott választottbírói tisztségéről az eljáró tanács elnöke.
Egy nappal későbbre dátumozott levelében – az “elnök úrral történő szakmai és emberi szolidaritásom kifejezéseképpen” indokkal – lemondott választottbírói tisztségéről dr. Gadó Gábor, a BIF Nyrt., mint alperes által delegált tag is.

2017. március 16. Panaszt nyújtott be az MKIK Választottbírósága BIF ügyben eljáró tanácsának elnöke ellen a TEBÉSZ.
A 7 pontot tartalmazó beadványban az első tárgyalási napot megelőző jogsértően elmaradt cselekményeket és a tárgyalási napon tanúsított elnöki magatartást kifogásolta a felperesi pozicióban lévő TEBÉSZ.

2017. március 6. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett szervezett Választottbíróság 3 fős tanácsa a TEBÉSZ részéről a BIF Nyrt. ellen 2016. szeptember 22-én kezdeményezett társasági per első tárgyalási napját tartotta volna, ám kiderült, hogy egy eljárásjogi probléma miatt nem tartható meg a tárgyalás.
A BIF Nyrt-t a tárgyaláson a Szecskay Ügyvédi Iroda nevében, annak 2 ügyvéd munkatársa képviselte. Egyikük a közgyűléseken a PIÓ-21 Kft., másikuk Ungár Péter Károly meghatalmazottja szokott lenni.

2017. február 13. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 2016. december 15-én kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljáráshoz kapcsolódóan újabb társasági iratok megismerhetősége érdekében adott be kötelezési kérelmet a TEBÉSZ.

2017. február 6. A 2016. szeptember 22-én indult választottbírósági perben beadott keresetkiegészítéssel a TEBÉSZ megtámadta a BIF 2016. november 1. és 2016. december 31. között hozott igazgatótanácsi határozatait is, kérve azok érvénytelenítését. Az igazgatótanácsi határozatok megtámadásának tényét a BIF nem tette közzé.

2017. január 12. A 2016. szeptember 22-én indult választottbírósági perben beadott keresetkiegészítéssel a TEBÉSZ megtámadott a BIF Nyrt. 2016. december 23-ai közgyűlésén hozott 5 db határozatot is, kérve azok érvénytelenítését.

2017. január 3. A 2016. szeptember 22-én indult választottbírósági perben beadott keresetkiegészítéssel a TEBÉSZ megtámadta a BIF Nyrt. 2016. január 4. és 2016. október 31. között hozott igazgatótanácsi határozatait is, kérve azok érvénytelenítését. Az igazgatótanácsi határozatok megtámadásának tényét a BIF nem tette közzé.

2016. december 15. A TEBÉSZ a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a BIF Nyrt. ellen
– igazgatótanácsi ülések napirendi pontjaira vonatkozó tájékoztatás megadására,
– igazgatótanácsi határozatok ismertetésére és
– igazgatótanácsi ülések irataiba történő betekintés biztosítására
kötelezés tárgyában.
A TEBÉSZ októberben két levelet is küldött a BIF Igazgatótanácsának a fenti tárgyban, ám az egyik kérését sem teljesítette. Ezért a TEBÉSZ a Ptk. alapján részvényesi jogainak érvényesítése érdekében bírósághoz fordult.

2016. december 12.  A TEBÉSZ írásban közérdekű bejelentést tett az MNB, mint pénzügyi felügyelet felé “a Tpt. befolyásszerzési és vállalatfelvásárlási szabályainak megsértését alátámasztó adatok átadása” tárgyában.
A TEBÉSZ közérdekű bejelentésében egyrészt összefoglalta a jogsértésre utaló ismert nyilvános tényeket, másrészt átadta a témában hozzá eljutott érdemi adatokat és megadta azon bizonyítékok fellelhetőségi helyére és módjára vonatkozó információkat, melyek segítséget nyújtanak a hatóság számára a Tpt. által előírt vállalatfelvásárlási szabályok megsértésének bizonyításában.
A TEBÉSZ-hez eljutott adatok ugyanis azt a már a közgyűlésen is felmerült gyanút látszanak igazolni, miszerint a közgyűlési együtt-szavazásra volt aktív szándékból eredő előzetes egyeztetés dr. Schmidt Mária, a PIÓ-21 Kft. többségi tulajdonosa és dr. Spéder Zoltán a BIHV tulajdonosa között. Ennek lett a következménye, hogy Spéder Zoltán cége úgynevezett követő szavazási magatartással segítette a Schmidt csoportot a BIF Nyrt. irányításának kizárólagos megszerzésében.
A TEBÉSZ-hez eljutott és az MNB-nek átadott adatok felvetik azt a jogi helyzetet is, miszerint a közgyűlés napján Horváth Lászlónak eltranszferált 15%-nyi BIF részvény tekintetében tényleges befolyásszerzőnek (azaz a részvények közvetett tényleges tulajdonosának) a Tpt. tartalma és a bírósági joggyakorlat alapján valójában dr. Schmidt Mária tekintendő.
A TEBÉSZ (személyiségi adatoktól mentesített) bejelentése itt olvasható.

2016. november 18. Mivel a Magyar Nemzeti Bank /MNB/ ezidáig semmilyen határozatot sem tett közzé a BIF Nyrt. 2016. augusztus 26-ai közgyűléséhez kapcsolódó törvénysértések vonatkozásában, ezért a TEBÉSZ emailban küldött levélben jelezte az MNB, mint pénzügyi felügyelet felé, hogy olyan adatok birtokába jutott, melyek segíthetik a megvalósult jogsértések eredményesebb felderítését. A TEBÉSZ azt is kezdeményezte, hogy a bizonyítékokra vonatkozó információkat – egy korábbi gyakorlatot megtartva – tanúvallomási jegyzőkönyv formájában adná át. A gyorsabb ügyintézés érdekében telefonos elérhetőséget is tartalmazott a levél.
Az MNB azonban nem sietett a jogsértés bizonyítékait megtudni. Az illetékes Piacellenőrzési és Felügyeleti Főosztály csupán egy december 1-jén kelt levélben kérte a TEBÉSZ-t, hogy “amennyiben rendelkezésre áll bármilyen adat, irat, amely az összehangoltan eljárósággal megvalósuló befolyásszerzés alátámasztására szolgál, bocsássa azt az MNB rendelkezésére”.

A TEBÉSZ ekkor még abból a jóhiszemű feltételezésből indult ki, hogy az MNB csak azért nem lépett még fel a jogsértőkkel szemben, mert ezidáig nem tudott elegendő bizonyítékot összegyűjteni. Mint azonban később egyértelművé vált, az MNB Schmidttékkel szemben nem is akart eljárást indítani.

2016. szeptember 22. A TEBÉSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságon – mint a BIF társasági ügyeiben illetékes bíróságon – megtámadta a BIF Nyrt. cégirányításának jogsértő átjátszását eredményező közgyűlési határozatatokat, és kérte azok érvénytelenítését. A TEBÉSZ álláspontja szerint, a dr. Schmidt Máriához köthető részvényesi csoportosulás a 18 éve tőzsdén lévő cég kizárólagos irányításának megszerzése érdekében 5 különböző módon sértette meg a tőkepiaci törvényt.
Az erről szóló TEBÉSZ közlemény itt olvasható.

2016. augusztus 26. (a közgyűlés napja, péntek, de a napon belüli pontos időpont nem ismert)
A dr. Spéder Zoltán kizárólagos tulajdonában álló BIHV tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylet keretében 3.874.570 db BIF részvényt adott el Horváth László részére. Az ügyelet közzétételére a BIF részéről csak augusztus 29-én, hétfőn került sor.
Az ügylet eredményeképpen a BIHV tulajdoni részesedése a BIF-ben 5.124.570 db részvényről 1.250.000 db részvényre csökkent, amivel közvetlen szavazati aránya 4.8577 % lett.
Ugyanezen ügylet eredményeképpen Horváth László tulajdoni részesedése a BIF-ben 31.812 db részvényről 3.906.382 db részvényre növekedett, amivel közvetlen szavazati aránya 15,1809 %-ra emelkedett.

2016. augusztus 26. (10-12 óra között) A BIF Nyrt. rendkívüli közgyűlést tart.
A közgyűlés eredeti napirendjén auditált félévi közbenső mérleg elfogadása és osztalékelőlegről szóló döntés szerepel. A PIÓ-21 Kft. részvényesi indítványára a közgyűlés napirendje kiegészítésre került valamennyi igazgatótanácsi és auditbizottsági tag visszahívása, új tisztségviselők megválasztása napirendi pontokkal.

A közgyűlés legelején a PIÓ-21 Kft., Ungár Péter Károly és a BIHV „nem” szavazataikkal megakadályozták az igazgatótanács elnöke által felkért levezető személy pozícióba kerülését, majd Ungár Péter Károly részvényesi képviselőjének javaslatára e posztra ugyanezen részvényesek a PIÓ-21 Kft. képviselőjét választották meg.
(A közgyűlésen a PIÓ-21 Kft-t ügyvéd, Ungár Péter Károly részvényest Berecz Kristóf, a PIÓ-21 Kft. ügyvezetőjének, Ungár Annának a férje, a BIHV-t ügyvéd képviselte.)

Az 5. napirendi pont keretében a PIÓ-21 Kft., Ungár Péter Károly és a BIHV részvényesek visszahívták az igazgatótanács összes tagját. Még az előző nap lemondott két tagról szóló visszahívási szavazásához is ragaszkodtak. Így fordult elő az a figyelemre méltó cselekmény, hogy a dr. Spéder Zoltánt képviselő ügyvéd visszahívta az előző napon lemondott dr. Spéder Zoltánt.

A 6. napirendi pont keretében a PIÓ-21 Kft., Ungár Péter és a BIHV Zrt. együttszavazásukkal új igazgatótanácsi tagokat választott. Az új igazgatótanácsba kizárólag olyan személyeket választottak be, akiket – már a napirend kiegészítésben nevesítve – előzetesen megjelölt a PIÓ-21 Kft. Közöttük Ungár Annát és Berecz Kristófot.

2016. augusztus 25. (este) Két igazgatótanácsi tag (közte dr. Spéder Zoltán alelnök) írásban benyújtja lemondását.

2016. augusztus 25. (napközben) Mint az a TEBÉSZ-hez később eljutott adatokból kiderül, ezen a napon találkozott egymással a BIF Nyrt. két nagyrészvényese. Dr. Schmidt Mária, a PIÓ-21 Kft. többségi tulajdonosa és dr. Spéder Zoltán, a Budapesti Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. (BIHV) tulajdonos vezetője. A találkozón a BIF Nyrt. részvényeinek adásvételéről és a másnapi rendkívüli közgyűlésen történő együttszavazásról tárgyaltak.

2016. május 12. – augusztus 25. között (a pontos időpontok nem ismertek)
A Schmidt Mária csoport felismerve, hogy a Tpt. 68. §-ban írt korlát átlépése miatt cselekednie szükséges, részvények értékesítése mellett döntött (nyilvános vételi ajánlat megtétele helyett).
A csoport befolyását úgy kísérelték meg Tpt.-ben írt mérték alá csökkenteni, hogy Ungár Péter Károly 30.360 db BIF részvényt adott el tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylet keretében Horváth László részére.
Ezen ügylet eredményeként Ungár Péter Károly részvényeinek száma 789.880 db BIF részvényre, szavazati aránya 3,0696%-ra, míg a Schmidt Mária csoport együttes részvényszáma „látszólag” 8.490.738 db BIF részvényre, szavazati aránya 32,9965%-ra csökkent.

Későbbi események alapján azonban láthatóvá vált, hogy a Schmidt Mária csoport érdemben nem tett eleget elidegenítési kötelezettségének akkor, amikor hozzá kapcsolódó és a befolyásszerzési szabályok szerint vele összehangolt és így egybeszámítandó személynek értékesítette a részvényeket. Csupán annyi történt, hogy ezen időponttól kezdve Horváth László részvényes részesedése is – üzleti kapcsolat miatt – hozzászámítandó a Schmidt Mária csoporthoz.

Horváth László az Ungár Péterrel kötött ügyleten kívül további 1452 db BIF részvényt is vásárolt a tőzsdén.

Ezen ügyletek eredményeképpen Horváth László tulajdoni részesedése a BIF-ben 0 db részvényről 31.812 db BIF részvényre emelkedett, szavazati aránya 0 %-ról 0,1236 %-ra növekedett.

(Ezen ügyleteket egyik félnek sem kellett nyilvánosan bejelentenie, mert annak mértéke együttesen sem érte el a szavazatok 5%-át, illetve senki sem lépett át bejelentési határértéket. Az ügyletek későbbi események alapján következtethetők ki.)

2016. május 11. A BIF újabb 50.000 db saját részvényt vásárol (közzététel: május 12.)
Az ügylet eredményeként – a szavazásra jogosító részvények számának további csökkenése miatt – a Schmidt Mária csoport együttes szavazati aránya a BIF-ben változatlan részvényszám mellett (8.521.098 db) 33,1145%-ra emelkedik.

2016. május 10. A BIF rendkívüli közgyűlést tart. Az eredetileg meghirdetett napirenden két ingatlan nyílt aukción történő értékesítéséről történő döntés, valamint új igazgatótanácsi tagok választása szerepel.

A közgyűlés napirendjére a PIÓ-21 Kft. előzetesen beadott napirend kiegészítése alapján felkerült az igazgatótanács minden tagjának visszahívása és új tagok választása is. A határozati javaslatok a közgyűlésen nem kerültek elfogadásra, arra csak a Schmidt Mária csoport tagjai (PIÓ-21 Kft. és Ungár Péter Károly) adtak le „igen” szavazatot.
A Schmidt Mária csoport összesen 8.521.098 db részvénnyel szavazott, azaz a szavazásra jogosító részvények 33,0503%-a volt a birtokukban.

2016. május 2. A BIF 50.000 db saját részvényt vásárol (közzététel: május 3)
Az ügylet eredményeként – a szavazásra jogosító részvények számának csökkenése miatt – a Schmidt Mária csoport együttes szavazati aránya a BIF-ben változatlan részvényszám (8.521.098 db) mellett 33,0503%-ra emelkedett.
Így beállt a Tpt. 68.§ (2) bekezdés a) pontjában nevesített állapot, mely szerint ha a 68. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére nem a befolyást szerző közvetlen erre irányuló magatartása következtében kerül sor, úgy 15 napon belül el kell adnia a többletet, vagy utólagosan nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. (A határidő kiszámítása úgy történik, hogy az első nap a közzététel utáni nap, míg ha a 15. nap munkaszüneti napra esik, akkor a zárónap a következő munkanap.)

2015. október 19. A PIÓ-21 Kft. tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylet keretében 1.339.488 db BIF részvényt vásárol a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-től (Cg. 01-10-047979). (közzététel: október 20.)

Az ügylet eredményeképpen a PIÓ-21 Kft. tulajdoni részesedése 6.361.370 db BIF részvényről 7.700.858 db BIF részvényre, szavazati aránya 24,6257 %-ról 29,8111 %-ra növekedett.
Ezzel a Schmidt Mária csoport együttes részesedésének mértéke a BIF-ben 8.521.098 db részvény, amivel szavazati arányuk 32,9863%

2015. október 18. Az ügy szempontjából az utolsó békenap. A Budapesti Értéktőzsdén 18 éve jelen lévő BIF kibocsátói adatai ezen a napon:
Kibocsátott részvényeinek száma 25.832.200 db, egyenként 100.- forint névértékű, névre szóló, „A” sorozatú törzsrészvény, mely részvényenként 1 szavazatot biztosít. A társaság birtokában nincs saját részvény.
A BIF igazgatótanácsában a három legnagyobb részvényes és embereik ülnek. Többek között Nobilis Kristóf (elnök), Spéder Zotán (alelnök), Ungár Anna (tag).

A másnap kezdődő ügyben érintett személyek adatai ezen a napon:

1) PIÓ-21 Kft. (Cg.01-09-716208)
Tulajdonosok: dr. Schmidt Mária 50% felett,
dr. Ungár Anna (dr. Schmidt Mária lánya)
Ungár Péter Károly (dr. Schmidt Mária fia)
Tulajdoni részesedése a BIF-ben: 6.361.370 db részvény, amivel szavazati aránya 24,6257%
Ügyvezető: dr. Ungár Anna

2) Ungár Péter Károly önálló részvényesként (dr. Schmidt Mária fia)
Tulajdoni részesedése a BIF-ben: 820.240 db részvény, amivel szavazati aránya 3,1753%

Tekintettel azon tényre, hogy Ungár Péter Károly tulajdonos a PIÓ-21 Kft-ben, valamint a másik két tulajdonostársának és így az ügyvezetőnek is közeli hozzátartozója, ezért a Ptk. 8:2.§ és a Tpt. 65/A.§ alapján a PIÓ-21 Kft. és Ungár Péter Károly részesedését a befolyás megállapításakor egybe kell számítani.
Erre tekintettel: 1) + 2) = Schmidt Mária csoport
Együttes részesedésük a BIF-ben: 7.181.610 db részvény, amivel szavazati arányuk 27,8010%

3) Budapesti Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: BIHV) (Cg.01-10-045306)
Tulajdonos: dr. Spéder Zoltán 100%
Tulajdoni részesedése a BIF-ben: 5.124.570 db részvény, amivel szavazati aránya 19,8379 %
Ügyvezető: dr. Spéder Zoltán

4) Horváth László
Ekkor még nincs BIF részesedése.

A Quaestor brókerház felszámolását eredményező évtizedes kötvénycsalások ügye / 2015

Az ügy lényege:

A Magyar Nemzeti Bank, mint pénzpiaci felügyelet megállapítása szerint a Quaestor Értékpapír Zrt-nél 10-15 éve folyó, piramisjáték elvén működő kötvénycsalások történtek. Ennek megvalósítása során a felügyelet által nem engedélyezett, ezért nem is keletkeztetett, vagyis jogilag nem létező termékre kötöttek tömegesen adás-vételi szerződéseket az ügyfelekkel. A megtévesztés azon alapult, hogy a nem létező, a sajtó által fiktívként emlegetett kötvényeket, a cégcsoport engedélyezett kibocsátású kötvényeivel megegyező néven árulta a brókercég. (Mivel dematerializált kötvényeknek nincs egyedi sorszáma, így a vevő részéről képtelenség az értékpapír egyedi beazonosítása.)
Miután a csalás egy véletlen folytán kiderült, a teljes Quaestor cégcsoport összedölt, a brókercégnél 32 ezer ügyfélnek több mint 150 milliárdos kárt okozva.
Az indokoltnál lassabban haladó ügyfélvagyon kiadás és kárrendezés során jelentős erkölcsi, jogi és pénzügyi problémák adódtak. Így a brókercég nem csak működése során, de a felügyelti biztosi és a felszámolási időszakban sem volt képes teljesen jogszerűen működni. A végső fázisban fellelhetők voltak  hozzá nem értésből, gondatlanságból, vagy szándékosságból bekövetkező jogsértések is. Sőt alkotmányossági problémák is adódtak a kárrendezés egyediségével. A nyomozásról kiderült részletek pedig jelentős politikai befolyásolást valószínűsítettek.

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2017. április 4. A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján kiengedték Tarsoly Csaba elsőrendű és Májer Zsolt harmadrendű vádlottat a két éve tartó előzetes letartoztatásból. Helyette a vádlottak házi őrizetét rendelte el a bíróság.

2016. július 12. A Fővárosi Törvényszéken megkezdődik a “különösen jelentős kárt okozó bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Tarsoly Csaba István és társai ellen indult bűntetőügy” tárgyalási szakasza. A vádirat 11 vádlottat nevez meg, akik különböző mértékben vettek részt az összesen 5 vádpontban leírt cselekményekben.

2016. június 20. Rettenetesen kacifántos megfogalmazású és a lényeget tekintve nehezen értelmezhető szövegű közleményt jelentetett meg a PFSN, mint felszámoló. E szerint, születhetett közte és a Saxo Bank, mint külső letétkezelő között valamilyen megállapodás, amely végre lehetővé teszi a Saxo-nál lévő – egyébként hiánytalanul fellelhető – ügyfélvagyon teljes kiadását a volt brókercég érintett ügyfeleinek.

Ezzel végre lezárulhat a quaestor ügy ügyfeleket érintő első szakasza. Ez alapján megállapítható, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt-nél – a működés alatt a cégcsoport saját kötvényeinek túlforgalmazásából eredő csalási ügyön kívül – nem érte anyagi kár az ügyfeleket. Ettől a cégtől a nyilvántartott ügyfélpénzből, vagy külsős kibocsátású értékpapírból a felügyeleti biztos kirendeléséig nem tűnt el semmi. Így minden nem kötvényes volt ügyfél – a felügyeleti biztos által elkövetett jogsértő poziciózárások veszteségit kivéve – itt hiánytalanul visszakaphatja minden értékpapírját és pénzét.
A PFSN közleménye itt olvasható.

2016. május 27. A Fővárosi Főügyészség közleményt tett közzé, miszerint benyújtotta a kijavított vádiratot. A közlemény szerint az ügyészség újabb 1000 oldal hozzáadásával egy új “elektronikus könyvjelzőt” hozott létre a cselekmények és a bizonyítékok kért párosításának elvégzése érdekében.
A Fővárosi Főügyészség erről szóló közleménye itt olvasható.

2016. május 18. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített kárrendezési törvény helyett meghozott új jogszabály alapján működő Kárrendezési Alap, közleményben jelentette be, hogy megkezdi a Quaestor és Hungária kövényesek részére a kárrendezési eljárást. Ennek keretében előszőr a felszámolótól kapott adatok alapján készített új elszámolásról levélben értesítést küld a károsultak részére, majd azok, akik elfogadják a számítását a pénzt “a lakóhelyük szerinti legközelebbi takarékszövetkezeti fiókban vehetik fel a levélben megjelölt naptól kezdve”.

Szinte azonnal kiderült azonban, hogy a felszámoló sok esetben hibás adatokat adott át a Kárrendezési Alapnak. A hibát pedig a károsultak jelzései alapján sem volt hajlandó saját hatáskörében kijavítani.

2016. április 1. A Fővárosi Törvényszék e napon tartott előkészítő ülésen tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a vádiratot, ezért május 31-ig benyújtandó hiánypótlásra szólította fel a Fővárosi Főügyészséget. A végzés két tárgyban hívja fel az állami vádhatóságot hiánypótlásra. Egyrészt “jelölje meg a tárgyalásról értesíteni indítványozott személyek körét”, másrészt “jelölje meg, hogy a pótlólag megküldött elektronikus adathordozón szereplő adatok közül melyiket tekinti bizonyítási eszköznek és azok mely cselekmény, vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak”.
A végzés indoklásából kiderül, hogy az első pont a tárgyalásról sértettként értesíteni szükséges személyek felsorolását hiányolja, hiszen a vádirat különböző helyeken összesen akár 1000 főnyi sértettet is nevesít. A második pont azért érdemel figyelmet, mert a végzés szerint a Fővárosi Főügyészség által átadott adathordozókon az ügyhöz kapcsolódó adatokon kívül “a büntetőügyhöz biztosan nem kapcsolódó magánjellegű dokumentum, üdvözlet és zenefájl is található” volt.
A végzés azt a felhívást is tartalmazza, hogy amennyiben a vádhatóság a kért hiányokat nem pótolja, a bíróság a büntetőeljárást megszünteti.

2016. február 5. A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot T. Csaba és 10 társa ellen bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszékhez. Az 1548 oldalas vádirat szerint a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A bűnszervezet T. Csaba irányítása alatt működött, amelyhez csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja. A szervezet tagjait könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették, az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése.
A főügyészség a nyomozás során 44,5 milliárd forintnyi vagyon tudott véglegesen zár alá venni.

A vádirat a következő cselekményeket sorolja fel:
– Az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét ellopták, majd azokat továbbértékesítették, összesen 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt tulajdonítottak el.
– Nem létező állampapírokat értékesítettek, mellyel 11 ügyfélnek összesen 3,2 milliárd forintnyi kárt okoztak.
– Valós és fiktív kötvényeket bocsátottak ki, mellyel a vád szerint ezáltal több mint 500 sértettnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
– Egyes ügyfelekkel opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására, mellyel több mint 500 ügyfélnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
– Tarsoly Csaba 124 alkalommal összesen 1,2 milliárd forintot lopott el a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. házipénztárából.

A tájékoztatás szerint ezen kívül még két tárgyban folyik nyomozás. Pénzmosás és más bűntettek ügyében az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került sor még a vádemelésre. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt pedig a botrány kirobbanása után feltűnt, strómangyanús Orgován Béla gyanúsított ellen folyik nyomozás.

A Fővárosi Főügyészség erről szóló közleménye itt olvasható, míg a nyomozás során keletkezett iratok mennyiségéről készült, a sajtóközleményben említett videó itt látható.

2015. január 29. A Fővárosi Főügyészszég későbbi közleménye szerint ezen a napon emelt hivatalosan vádat 11 személy ellen a quaestor ügyben.

2015. december 15. Az Országgyűlés “a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről” szóló 2015. évi CCXIV. törvény néven új törvényt alkotott a Quaestor kötvénykárosultjai helyzetének rendezésére, amely a korábbi megbukott szabályhoz képest az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat.
Az egyszerinek és méltányossági alapon meghozottnak hirdetett új jogszabály általános megfogalmazása szerint azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki. A kárrendezésben kifizetett összeg viszont csökken a korábbi elvekhez képest. Ezt most úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is. Ugyanakkor az így kifizetendő összeg továbbra sem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie.

2015. november 17. Az Alkotmánybíróság ezen a napon hozott határozatában megállapította, hogy a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló 2015. évi XXXIX. törvény diszkriminatív módon, – a TEBÉSZ korábbi aggályát visszaigazolva – túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására. A jogszabály a megsemmísített részek miatt a gyakorlatban alkalmazhatatlanná vált.

Az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatának szövege itt olvasható.
A 2015. évi XXXIX. törvény megsemmísítés előtti teljes szövege itt olvasható.

2015. október 07. Csendben, bárminemű sajtóbejelentést mellőzve leváltották a Quaestor brókerház felszámolását irányító személyt. Az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. felszámoló cégnél egyedül ez a kinevezett jogosult a felszámolásba jutott cég képviseletére. Az új felszámoló dr. Piller Zsuzsa helyett Ádám Éva lett.

2015. szeptember 23. Megszüntette a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság. Helyette a gyanúsítottak házi őrizetét rendelte el. Az ügyészség fellebezett a döntés ellen.
Néhány nappal később, 29-én a Fővárosi Törvényszék megváltoztatta az I. fokú Bíróság döntését és meghosszabította a három gyanúsított előzetes letartóztatását. Az indoklás szerint továbbra is fennállnak a legszigorúbb kényszerintézkedést megalapozó okok, így a bizonyítás megnehezítésének, valamint a szökésnek és az elrejtőzésnek a veszélye.

2015. szeptember 22. A Magyar Nemzet mai száma arról írt, hogy “pert indít a Quaestor felszámolója a társaság azon ügyfeleivel szemben, akik közvetlenül a brókercég bedőlése előtt vették ki a pénzüket”. A felszámoló álláspontja szerint pert azok ellen indított, akik vélelmezése szerint pénzük kivételekor tudhattak a csődről. A lap megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ahol megtudta, hogy a “Quaestor felszámolója sem a tárca, sem a felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ellen nem indított pert. Ez pedig azért érdekes, mert utóbbi részére 3,8 milliárd forintot fizetett ki a Quaestor a bedőlés napján.”

A felszámoló ugyan ezen a napon reagált az újságcikkre. A közfelháborodás és a sajtóbotrány hatására kiadott magyarázkodásában közölte: “törvény a felszámoló kötelezettségévé teszi, hogy vizsgálja a felszámolást közvetlenül megelőző időszakot. A felszámoló e jogszabályi kötelezettségének eleget téve indított pereket. Az igényérvényesítésekkel párhuzamosan még zajlik egy vizsgálat, amely a felszámolást megelőző időszak kifizetéseire fókuszál. Figyelemmel arra, hogy a vizsgálat még folyamatban van, a felszámoló a törvényi határidőre tekintettel megindított perek szüneteltetését kezdeményezte”.

E felszámolói magyarázat valóságtartalma azonban erősen kétséges, mivel a cikkben említett első ilyen per tárgyalását 25-én érdemben megtartották. Vagyis a bíróság ezek szerint nem tudott a felszámoló azonnali felfüggesztési kérelméről.
Pár nappal később, 28-án a felszámoló rövid közleményben közölte, hogy eláll az összes hasonló pertől.

2015. augusztus 25. A brókercég felszámolójának e napi közleménye visszaigazolta a TEBÉSZ-hez korábban eljutott azon információt, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt-nél nem loptak az ügyfelektől, kizárólag a cégcsoport saját kötvényeivel trükköztek csalásnak minősülő túlforgalmazássa. A felszámoló közlése szerint ugyanis – a nem létező kötvényeken kívül – az ügyfelek minden nyilvántartott értékpapírja hiánytalanul rendelkezésre áll.
A TEBÉSZ-hez eljutott információk szerint a több, mint 10 évig folytatott csalás adminisztratív megvalósítása viszont olyan egyszerű volt, hogy azt egy alaposabb felügyeleti ellenőrzés bármikor észrevehette volna.

A felszámoló közleménye szerint pénzeszközök viszont hiányoznak, így abból csak részleges kiadás várható. Itt tehát szükség lesz a BEVA kártalanítására. A hiányról legalább %-os mértéket azonban e cégnél sem közölt az MNB tulajdonú felszámoló cég.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. augusztus 03. Az MNB által irányított felszámolások egységesedésére utaló jelként – most előszőr -, a már fél éve bűncselekmények miatt felszámolásba került három brókercég (Buda-Cash, Quaestor, Hungária) felszámolói részben azonos tartalmú közleményt tettek közzé az ügyfélvagyon kezeléséről és elszámolásának technikai részleteiről.
A közlemények egységes része, hogy a brókercég pénzforgalmi számlájára, de az ügyfelek értékpapírjai után beérkező osztalékokat nem vonják össze a cégnél fellelhető készpénz állománnyal, hanem azt elkülönítetten kezelik és csak az értékpapírok tulajdonosai között osztják szét az arányosság elve alapján. A Quaestor felszámolója közölte továbbá azt is, hogy a felszámolási eljárás során lejáró diszkont kincstárjegyek, államkötvények lejárati ellenértékeként érkező pénzeszközök az osztalékokhoz hasonlóan szintén nem képezik a homogén pénzcsoport részét. Az osztalék és az ellenérték csoportban összegyűlt pénzzel az érintett ügyfelek felé szintén a fellelhető vagyonelemek kiadásakor számolnak el.

A három közlemény problémás részének látja ugyakkor a TEBÉSZ, hogy a vagyonelemek hiányát, illetve a meglévők hozadékait az MNB-s felszámolók a felszámolás kezdő időpontjától származtatják, nem pedig a felügyeleti biztos kirendelésének és az ügyfélhozzáférés letiltásának napjától. Ezzel a felszámolók joghiányos állapotot idéznek elő a brókercég felfüggesztésének napja és a felszámolás elrendelésének napja közötti időre, ami egy jogállamban nyilvánvalóan alkotmánysértő.

E közleményből vált megismerhetővé, hogy
– a Quaestor bedőlése 13.480 olyan ügyfelet érint akik nem Hrurira kötvény miatti követeléssel váltak károsulttá,
– 2015. szeptember 1-jéig ügyfélszolgálatot hoz létre a felszámoló az ügyfelek személyes beazonosításának lebonyolítására. (Az időpontot a felszámoló nem tudta tartani, az csak késéssel indult el.)
– 345 féle pénzügyi eszköz maradéktalanul rendelkezésre áll a KELER-nél vezetett értékpapírszámlán,
– vizsgálatok tárgyát képezik még a következő eszközök:
pénzeszközök, állampapírok, Saxo Banknál elhelyezett eszközök,
részvények közül: Bakonyi Erőmű, Gspark, BGF Trade, Aquincum Technológiai, Onconsult, Plasma Technology, Cancer Immunotherapy Solutions, Leakage Resistance, MedCoach, SECHAN TRA, Solgsoft,
devizás vállalati kötvények közül: MOL2019 USD, OTPHB190916, OTPHBPERP112949, OTPOPUS

Ugyanakkor a TEBÉSZ információi szerint a felszámoló és az MNB számára már hónapokkal ezelőtt is ismert volt a brókercégnél fellelhető vagyonelemek listája és mennyisége, így érthetetlen, hogy azt miért csak most, és miért csak részben hozták nyilvánosságra. A BEVA felé ugyanis már közel két hónappal korábban jelezték, hogy e brókercégnél a Hrurira kötvényen kívül nem várható jelentős kárkifizetési kötelezettség.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 22. Újabb, ezúttal magyarázkodó közleményt jelentetett meg a Quaestor brókercég felszámolója. Ebben a kötvényes ügyfeleknek az első kifizetésekről küldött tájékoztató levelekből kimaradt pénzügyi elszámolás elvét és annak összegszerűségét magyarázza meg. A vélelmezhetően a BEVA-hoz és a felszámolóhoz érkezett sok reklamációra reagáló közlemény ugyanakkor – az eddigiektől eltérően – sok értékes információval, közérthető módon íródott.

A közlemény tájékoztatást ad arról – a TEBÉSZ korábbi jogértelmezésével egyébként teljesen megegyezően -, hogy a most elszámolásra kerülő nem létező kötvények kárértékét bekerülési értéken (vásárlási áron) pénzkövetelésként vette figyelembe a BEVA, így ez képezi a kártalanítás alapját.

Továbbá tájékoztat arról is, hogy a KELER központi értékpapír nyilvántartása alapján egyértelműen megállapítható volt a valós kötvények sorozatonkénti mennyisége, így az átveréshez felhasznált nem létező kötvények sorozatonkénti mennyisége is. Ugyanakkor az egyedi értékpapírszámlákon nem különíthetőek el egymástól a meg nem keletkeztetett (nem létező) kötvények és a valós kötvények, továbbá az sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy egy-egy befektetőnek egy-egy tranzakció során melyikből mennyit adtak el. (A megkülönböztethetőség hiánya egyébként részben az azonosító adat előírásának törvényi hiányára vezethető vissza.)

Mindezekre figyelemmel – áll a közleményben – kizárólag úgy lehetett az egyes ügyfelekre nézve a valós és a hiányzó kötvények mennyiségét megállapítani, hogy kötvénysorozatonként meghatározásra került egy arányszám a KELER nyilvántartásában szereplő valós kötvények darabszámának és az ügyfélnyilvántartásokban szereplő kötvények összdarabszámának figyelembe vételével. Az egyes ügyfelek esetében ezt az arányszámot alapul véve került meghatározásra az értékpapírszámlán nyilvántartott kötvénymennyiségből a meglévő, valós kötvények mennyisége, valamint a nem létező, azaz hiányzó kötvények mennyisége.

A volt kötvényes ügyfeleknek küldött BEVA levél legnagyobb hiányosságának pótlásaként, a felszámoló közleménye közzétette a nem létező kötvények sorozatonkénti arányát is. Így a volt kötvényes ügyfelek ellenőrizhetik a BEVA levelében feltüntetett kártalanítási összeg mértékét. E táblázat szerint:

q kotveny arany

A lista ugyanakkor arra is magyarázatot ad, hogy miért nem kap azonos mértékű kártérítést minden fiktív kötvényes. Akinek ugyanis olyan kötvényt adtak el annak idején, amelyből magas a fiktív, azaz hiányzók aránya, most viszonylag jól jár, aki viszont olyat kapott, amelynél visszafogottabban csalt a Quaestor, most ráfázik, neki ugyanis a Beva nem, vagy csak alig fizet.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 6. A kötvénykárok bejelentési határidejének június 5-ei lazárulta után egy hónappal, a BEVA kezelésében álló Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (KUKA) közleményt adott ki az általa teljesítendő kifizetések elhúzódásáról.
E szerint a kötvénykárosultak első körben csak a fiktív kötvények után és csak a BEVA-tól, a tőkepiaci törvény szabályai alapján, önrész levonásával és maximum 20 ezer euróig számíthatnak kártalanítás kifizetésére. A KUKA számára törvényi kötelezettségeként előírt 20 ezer és 100 ezer euró közötti további összeg kifizetése teljesen bizonytalan, az legjobb esetben is csak egy egyenlőre meghatározhatatlan későbbi időpontban történhet meg.
A közlemény szerint a helyzet azért állt elő, mert a plusz kártalanítást előíró törvény ellen folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt (az OTP bank kezdeményezte) a kárrendezésnek nincs meg a pénzügyi fedezete. Az Alap jelenleg se a jegybanktól nem kap e kifizetésre kölcsönt, se pénzpiaci forrásokból nem jut hitelhez. A BEVA féle első részkifizetés 88 milliárd forintos kártalanítási összeget jelent, míg a pénzhiány miatt elmaradó rész 100 milliárd forintot tesz ki. A BEVA most megvalósuló kifizetését is már jelentős részben MNB hitel teszi lehetővé.

A közlemény adatai szerint, az összesen 31.679 fő károsultból legfeljebb 6 millió forintot elérő kárköveteléssel 21.532 fő (107,9 milliárt Ft), míg 6-30 millió forint közötti kárköveteléssel 8.543 fő (67,2 milliárd Ft) rendelkezik.
A közlemény adatai a 30 millió forintot meghaladó kárköveteléssel rendelkező személyek számában ugyanakkor ellentmondanak egyes korábbi politikusi nyilatkozatoknak. A Quaestor Alap közleménye szerint ugyanis a Quaestor-törvény hatálya alá eső károsultak közül a 30 millió-s összeghatár fölötti kötvényesek száma 802 fő, összesen 23,6 milliárd forint kárértékkel, holott Rogán Antal és Orbán Viktor korábbi nyilatkozatukban még csak 73 főről beszéltek. Ez – piaci vélemények szerint – joggal vetheti fel annak a gyanúját, hogy “újdonsült” fiktív kötvényesek jelentek meg. Bár az sem kizárt, hogy a két politikus – hasonlóan más ügyekhez – egyszerűen csak félrevezette a közvéleményt. Továbbá a kettő együttes megvalósulása sem zárható ki, lényegesen alacsonyabb számú “újdonsült” fiktív kötvényessel.

2015. június 17. A cégjegyzék adatai szerint a felszámoló ezen a napon is nyitott egy újabb bankszámlát az MKB Bank Váci út 38. szám alatti fiókjában a cég részére.

2015. június 2. A felszámoló közleményt tett közzé, miszerint a Nemzeti Nyomozó Iroda a cég vagyonának zár alá vételét részben feloldotta, így elhárult az akadály a fellelhető ügyfélvagyon kiadására. A közleményben az is olvasható, hogy az ügyfélvagyon kiadásának folyamatát a felszámoló csak később közli.

2015. május 22. A Befektető-védelmi Alap (BEVA)  megkezdte a Quaestor Értékpapír Zrt. volt ügyfeleitől a nem Quaestor kötvényből eredő követeléssel rendelkező károsulti kárigények befogadását. Az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül, azaz 2016. május 21-én 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőségük az ügyfeleknek kártalanítás iránti igényüket benyújtani.

2015. május 8. A cégjegyzék adatai szerint a felszámoló új bankszámlát nyitott az MKB Bank Váci út 38. szám alatti fiókjában a cég részére. A bűnügyi zár erre a bankszámlára nem érvényesül.

2015. április 22. A Fővárosi Törvényszék 38.Fpk.01-15-001602/4. számú, a Quaestor Értékpapír Zrt. (székhelye: 1132 Budapest, Váci út 30., cégjegyzékszám: 01-10-043211) felszámolását elrendelő végzés megjelent a Cégközlönyben. Így ez a nap a felszámolás kezdő napja. A felszámolás lebonyolítására az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki a bíróság, felszámolóként dr. Piller Zsuzsa került bejegyzésre a cégjegyzékbe.

2015. április 17. Megjelent a Magyar Közlönyben, és így április 18-án hatályba lépett a Quaestor Financial Hrurira Kft. részéről kibocsátott kötvényekkel rendelkező károsultak egyedi kárrendezéséről szóló – címében azonban félrevezető – 2015. évi XXXIX. törvény. A kizárólag egyetlen cég egyetlen értékpapírjának kárrendezéséről szóló jogszabály legfontosabb alapelemei a következők:
– a Tpt-ben lefektetett és általános érvényű, maximum 20.000 eurós (jelen esetre vonatkozó forintosított összeghatár 6.004.200,-Ft) kárrendezéssel szemben e kötvényeket birtoklók 30 millió forintos maximális kártalanítást kaphatnak,
– e kötvények tulajdonosainak kártalanítása nem a brókerház BEVA tagságából következik, hanem a kötvény vásárlásának tényéből adódik, függetlenül attól, hogy azt a Quaestor csoport melyik tagja adta el az ügyfélnek, és az sem számít, hogy az eladási cselekmény jogilag érvényes volt-e,
– e károsultak csak 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújthatják be kárigényeiket.

A jogszabályt a TEBÉSZ alkotmányellenesnek tartja, mivel álláspontja szerint ezen egyedi kivételezés mögül hiányzik a közérdek, ezért hátrányosan diszkriminálja a Buda-Cash és a Hungária brókercégek károsultjait. Álláspontunk szerint, csak a Tpt-ben írt általános kárrendezési érték felemelésével lehetett volna jogszerűen megteremteni a magasabb kártérítési érték kifzetését, mely változtatást üdvözölte volna szervezetünk.

Néhány hónappal később, a Magyar Közgazdasági Társaság június elején rendezett konferenciáján – sajtóbeszámolók szerint – Végh Richárd, az MNB Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóságának igazgatója olyan információkat tett közzé a Quaestor Értékpapír Zrt. és a Quaestor cégcsoport működési kapcsolatairól, mely magyarázatot adhat a kiemelt kártalanítást biztosító külön törvény keletkezésének okára.
Végh Richárd tájékoztatása szerint: “A Queastor Értékpapír Zrt. visszaélést követett el a nyilvántartási rendszer meghamisításával, olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek, vagyis nem bocsátottak ki. A brókercég – jellemzően vagyonosabb – ügyfeleket irányított át a gyanú szerint jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Quaestor Pénzügyi Tanácsadóhoz.”

A TEBÉSZ-hez korábban eljutott ügyféliratok és ezen információk alapján az valószínűsíthető, hogy a jogsértő “átírányítások” alapvetően a kötvényeladásokkal hozhatók összefüggésbe. A kötvények azonban részben megvannak, részben pedig az érvénytelen szerződések alapján pénzköveteléssé konvertálódnak vissza. Mivel azonban jelentős vita alakult ki a politikai és a szakmai szereplők között, hogy a kötvények esetében mikor jár és mikor nem a BEVA-tól kártalanítás, így felmerülhetett, hogy éppen a vagyonosabb, illetve a kiemelt ügyfelek nem kaphatnak majd kártalanítást a BEVA-tól. Mivel a Quaestor csoport több szálon is erősen kötödött az aktuális kormányhoz és kormánypárti politikusokhoz, így vélhetően a kiemelt ügyfelek között sok e körbe tartozó személyt ért volna e miatt jelentős veszteség. E problémát kivánhatta “kreatív módon megoldani” egy ilyen extra, az általános jogelvektől eltérő és az összeghatár tekintetében kivételező szellemiségű új jogszabály létrehozásával a parlament kormánypárti többsége.

2015. március 26. Előállítottak, majd csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek három személyt, köztük a Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát. A Quaestor cégcsoportba tartozó Quaestor Értékpapír Zrt.-nél három aláírásra jogosult vezető volt bejegyezve a cégjegyzékbe. Tarsoly Csaba, Tarsolyné Rónaszéki Erika, és Májer Zsolt vezérigazgató.
A brókercég értékpapír- és bankszámlái a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Vagyon-Visszaszerzési Hivatalának intézkedése következtében ezen a napon bűnügyi zár alá kerültek.

2015. március 23. A hvg.hu arról számolt be, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba, a felesége (Tarsolyné Rónaszéki Erika) és az apja (Tarsoly Vince) is a Quaestor csoport központi cégének, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről. A cég március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyve szerint megszűnik az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a cég vezérigazgatója Orgován Béla lesz. A tápiósági lakhellyel rendelkező férfiről sajtóhírek szerint a helyiek azt mondják, élete nagy részében munkanélküli volt, középfokú végzettsége sincs, korábban közmunkás is volt, illetve börtönben is ült.
Néhány nappal később a Ibolya Tibor fővárosi főügyész olyan sajtónyilatkozatot tett, miszerint Orgován Béla kinevezése érvénytelen jogügylet volt, ugyanis Őt emberölés kísérlete miatt büntették, így öt évig nem tölthet be semmilyen tisztséget cégnél, és ez az öt év még nem telt le.

2015. március 12. (csütörtök) Az MNB bejelentette, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél szabálytalanságokat talált. Többek között megállapította, hogy cégcsoportba tartozó Quaestor Financial Hruria Kft. által kibocsátott vállalati kötvényekből az engedélyezett mennyiségnél 150 milliárd forinttal többet adott el a csoport brókercége, a Quaestor Értékpapír Zrt.
A TEBÉSZ-hez eljuttott iratok alapján megállapítható, hogy a többlet-eladás nem a kibocsátás során történt. A kibocsátott megnnyiséget teljes egészében egy Quaestor cégcsoporton belüli cég jegyezte le, majd a Quaestor Értékpapír Zrt., mint forgalmazó a saját nevében kötött adás-vételi szerződésekkel szabálytalanul és jogsértő módon “túlforgalmazta” a kötvényeket másodpiaci értékesítése során.

2015. március 11. (szerda) A Fővárosi Főügyésség egy későbbi bejelentéséből tudható, hogy ezen a napon nyomozást rendelte el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

2015. március 10. (kedd) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reggel közzétett határozatában részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, illetve rendelkezett arról is, hogy az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságuk szünetel. Ugyanezen a napon felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, aki átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. E feladat ellátására a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. Szombati Zsigmond Zoltánt nevezte ki.
Az ügyben károsultként 32 ezer brókerházi ügyfél érintett.

2015. március 9. (hétfő) A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház visszakapta a Quaestortól 3,8 milliárd forintnyi államkötvényének ellenértékét. Sajtóhírek szerint az értékpapír eladásának és a pénz átutalásának azonnali igénye  – a rendelkezési joggal nem is bíró – minisztériumból közvetlenül érkezett a brókercéghez. Az ügy furcsasága az is, hogy az igénybejelentéstől számított T+2 napos elszámolási határidőt sem kellett megvárnia a cégnek, a pénzt az eladási megbízás napján, órákon belül már át is utalták részére.

Bő másfél év múlva, 2016 őszén a Jobbik nevű politikai párthoz kötődő N1 Tv hozzájutott egy 333 cég- és magánszemélyek nevét tartalmazó listához azokról, akik ezen a napon vették ki pénzüket a brókercégből, összesen 6,5 milliárd forintot. (ebben már benne van a külügy cége is) Később más sajtóorgánumok (HVG, index) is hozzájutottak ehhez a listához. Mint az várható is volt, a sajtóban megjelenő nevek és titulusok alapján kicsi az esélye, hogy ezek az emberek csak szerencsések lehetettek.
A listán szerepel 200 millió forinttal Bolya Gábor Richárd, aki sofőrként dolgozott régebben a Legfőbb Ügyészségen, továbbá Telegdy Gergely Béla szegedi bíró 3 millió, és anyja 33 millió forinttal. Ők például együtt és éppen az utolsó pillanatban léptek. A hvg.hu-nak a bíró és édesanyja azt nyilatkozták, hogy egy korábban elindított tranzakció került kifizetésre ezen a napon.
A nevek közt Quaestorhoz köthető emberek is felbukkannak, akik összesen legalább 60-70 millió forintot vettek ki a pénzintézetből. A lista alapján ekkor mentette ki a pénzét Mátéfalvy Csaba, korábbi vízilabdázó, aki Bende Gyöngyi, a Quaestor korábbi szóvivőjének férje. Ő majdnem 15 millió forintot vett ki. Sajtóhírek szerint szintén a listán található a megindult bűntetőügy koronatanúja, a Quaestor volt treasury igazgatója, Kámory Ferenc is, aki több mint 22 millió forintot vett ki ezen a napon. Kámory az az ember, aki bár tevékenyen részt vett a pénzügyi stiklikben több mint egy évtizeden keresztül, végül megszüntették ellene a nyomozást, és részben az ő vallomására építették fel a vádat. Az ügy másik fontos tanúja, a csalás minden részletét szintén biztosan ismerő Tóth Ibolya volt back office-vezető neve is felbukkan a listán. A vezetéknév gyakorisága miatt azonban az újságírók nem tudták leellenőrizni, hogy csak névegyezésről van-e szó. Mindenesetre egy Tóth Ibolya 3 millió forintot vett ki.
Szintén ezen a napon vette ki a pénzét, 13,6 millió forintot az ügy ötödrendű vádlottja, Berecz László anyja, Berecz Sándorné is. Berecz László a Quaestor hálózati igazgatója volt, amíg csődbe nem ment a cég.
Ekkor mentett ki 25,2 millió forintot Tóth Róbert József is, aki a Quaestor régebbi utazásszervező cégének regionális igazgatója volt.

Ezen a napon délután Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója, és vélhetően a főtulajdonosként látszó luxemburgi cég mögötti tényleges tulajdonosa arról tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékes vezetőjét, hogy a cégcsoport finanszírozására kibocsátott kötvények visszaváltási szándéka oly mértékben megemelkedett, amely meghaladja a Quaestor-csoport likvid pénzügyi eszközeit.
Az ügyfelek és a közvélemény este 22 óra után értesült egy MTI hírből a Quaestor csoport pénzügyi összeomlásáról.

2015. március 8. (vasárnap) Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója, és vélhetően a főtulajdonosként látszó luxemburgi cég mögötti tényleges tulajdonosa válságstábot hívott össze a Quaestornál. A Figyelő 2015. március 26-ai számában megjelentek szerint – melyet azóta sem cáfolt senki – ezen jelen volt Májer Zsolt a Quaestor Értékpapír Zrt. vezérigazgatója, Kárpáti Péter, Varga János, a főkönyvelő és még néhány top-vezető.

2015. március 5. (csütörtök) A TEBÉSZ későbbi információi szerint a Quaestor Értékpapír Zrt-nél e naptól kezdődően a számítógépes rendszer leállására, illetve az ezzel foglalkozó munkatársak hiányára hivatkozva nem fizették vissza azonnal a kisbefektetőknek a Quaestor csoport egyik tagja (Quaestor Financial Hrurira Kft.) által kibocsátott, de a Quaestor Értékpapír Zrt. által forgalmazott kötvények visszavásárlásakor esedékessé vált ellenértéket.

2015. február 25. A Buda-Cash ügy kirobbanásának másnapján tartott kormányülésen Orbán Viktor kormányfő utasította a minisztereket, hogy vizsgálják meg, intézményeiknek van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, állomásoztatnak-e náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonják ki onnan.
Ezt maga Orbán Viktor kormányfő hozta nyilávnosságra egy 2015. március 25-ei sajtótájékoztatón, amikor arról kérdezték, hogy hogyan sikerülhetett a Quaestor brókerház bedőlése előtti utolsó pillanatban hozzájutnia egy állami cégnek a Quaestortól 3,8 milliárd forinthoz. Az idő előrehaldtával és a hazai sajtóorgánomokban folymatosan kiszivárgó adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a Quaestor ügyben szinte semmi sem olyan egyértelmű, mint aminek hivatalosan mondják.
E tárgykörben például, hiába volt állítólag a miniszterlenöki felszólítás, több állami érdekeltség mégis jelentős összegekkel ragadt bent a felszólítás után csak több héttel bedölt brókercégben. Ugyanakkor a miniszterelnöki “parancs megtagadása” és a jelentős összegű közpénzek elvesztése ellenére egyik minisztert, vagy szervezeti vezetőt sem menesztették.

Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. felszámolását eredményező sikkasztási ügy / 2015

Az ügy lényege:

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2016. május 18. Az alkotmánybíróság által megsemmisített kárrendezési törvény helyett meghozott új jogszabály alapján működő Kárrendezési Alap, közleményben jelentette be, hogy megkezdi a Quaestor és Hungária kövényesek részére a kárrendezési eljárást. Ennek keretében előszőr a felszámolótól kapott adatok alapján készített új elszámolásról levélben értesítést küld a károsultak részére, majd azok, akik elfogadják a számítását a pénzt “a lakóhelyük szerinti legközelebbi takarékszövetkezeti fiókban vehetik fel a levélben megjelölt naptól kezdve”.

Szinte azonnal kiderült azonban, hogy a felszámoló sok esetben hibás adatokat adott át a Kárrendezési alapnak. A hibát pedig a károsultak jelzései alapján sem volt hajlandó saját hatáskörében kijavítani.

2016. március 16. A Buda-Cash Zrt. “f.a.” után a Hungária Értékpapír Zrt “f.a.” esetében is elrendelte az MNB felszámoló cége az ügyfélvagyon felmérési eredményének a felülvizsgálatát.

2015. december 23. A felszámoló bejelentette, hogy lezárult a brókercéget érintő, átfogó vagyonvizsgálat. Így a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató ügyfelei részére teljes körűen megkezdődhet az elérhető vagyonelemek kiadása és a BEVA kártalanítása. A közlemény a hiánnyal érintett és elérhető eszközök kiadási arányait is tételes felsorolja.

A felszámoló közleménye itt olvasható.

2015. december 15. Az Országgyűlés “a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről” szóló 2015. évi CCXIV. törvény néven új törvényt alkotott, mely a Quaestor kötvénykárosuljai mellett immár a Hungária kötvénykárosultjaira is vonatkozik.
Az egyszerinek és méltányossági alapon meghozottnak hirdetett új jogszabály általános megfogalmazása szerint azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.
A kárrendezés összegét úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a 2008. január 1. óta elért és realizált hozamot. Ha a hozam levonása után 3 millió forint feletti összeg marad, akkor a 3 millió feletti összegből lejön 11 százalék önrész. A kártalanítási összeg maximuma 30 millió forint.
A Hungária kötvénykárosultjai a törvény 2016. január 1-jei hatálybalépéstől 2016. február 15-ig nyújthatják be kérelmüket a jogszabály alapján megalakult Kárrendezési Alaphoz az alap honalpján elérhető űrlapon, de kizárólag postai úton.
Az Alap csak január 8-án tájékoztatta a károsultakat közleményével, hogy január elsején megalakult és azóta már működik is. E közlemény ígérete szerint március 31-ig minden kérelmet elbírálnak.

2015. augusztus 03. Az MNB által irányított felszámolások egységesedésére utaló jeleként – most előszőr -, a már fél éve bűncselekmények miatt felszámolásba került három brókercég (Buda-Cash, Quaestor, Hungária) felszámolói részben azonos tartalmú közleményt tettek közzé az ügyfélvagyon kezeléséről és elszámolásának technikai részleteiről.
A közlemények egységes része, hogy a brókercég pénzforgalmi számlájára, de az ügyfelek értékpapírjai után beérkező osztalékokat nem vonják össze a cégnél fellelhető készpénz állománnyal, hanem elkülönítetten kezelik és csak az értékpapírok tulajdonosai között osztják szét az arányosság elve alapján. A Hungária felszámolója közölte továbbá azt is, hogy a felszámolási eljárás során lejáró diszkont kincstárjegyek, államkötvények lejárati ellenértékeként érkező pénzeszközök az osztalékokhoz hasonlóan szintén nem képezik a homogén pénzcsoport részét. Az osztalék és az ellenérték csoportban összegyűlt pénzekkel a fellelhető vagyonelemek kiadásakor számolnak el az érintett ügyfelek felé.

A három közlemény problémás részének látja ugyakkor a TEBÉSZ, hogy a vagyonelemek hiányát, illetve a meglévők hozadékait az MNB-s felszámolók a felszámolás kezdő időpontjától származtatják, nem pedig a felügyeleti biztos kirendelésének és az ügyfélhozzáférés letiltásának napjától. Ezzel a felszámolók joghiányos állapotot idéznek elő a brókercég felfüggesztésének napja és a felszámolás elrendelésének napja közötti időre, ami egy jogállamban nyilvánvalóan alkotmánysértő.

A Hungária felszámólója továbbá ígéretet tett a volt ügyfelek felé, hogy a személyes beazonosítások lebonyolítára “2015. szeptember 1-jétől ügyfélszolgálat fog működni” a cégnél.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 09. Másodfokon feloldotta M. Ádám, a Hungária Értékpapír Zrt. korábbi operatív igazgatójának előzetes letartóztatását a Budapest Környéki Törvényszék, így elengedték az előzetes letartóztatásból. A jogerős döntés még házi őrizettel, vagy lakhelyelhagyási tilalommal sem sújtotta M. Ádámot – adott hírt saját értesüléséről a hvg.hu.
Az értékelés szerint a másodfokú bíróság így elfogadhatta M. Ádám védekezését, miszerint Ő nem fért hozzá az üzletkötési nyilvántartásokhoz, nem volt joga konkrét megbízásokat sem adni, így vélhetően csak azért terelődött rá a gyanú, mert egyes kollégái bemártották.

Ugyanakkor – sajtóhírek szerint –  S. Istvánt és K. Lászlónét, a volt brókercég valódi irányítóit, és két másik, velük egyszerre letartóztatott munkatársat (egy pénztárost és egy belső ellenőrt) csupán egyetlen, 300 milliós jogosulatlan pénztári kiutalással gyanúsítják. A milliárdos sikkasztásokban ezidáig egyikük sem gyanúsított.

2015. május 22. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) megkezdte a Hungária Értékpapír Zrt. volt ügyfeleitől a károsulti kárigények befogadását. Az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül, azaz 2016. május 21-én 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőségük az ügyfeleknek kártalanítás iránti igényüket benyújtani.

A Hungária Értékpapír esetében a 20.000 euros kártalanítási maximum 6.004.200 forintnak felel meg, mely a felszámolás kezdő napján, azaz 2015. április 22-én érvényes MNB devizaárfolyamon (300,21 forint/euró) történő átszámítással jön ki. A kártalanítás mértéke egymillió forintig 100 százalék, egymillió forint felett 90 százalék. A hiányzó értékpapírok értékét a 2015. április 22-ét megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján állapítja meg a Beva a Tpt. 217. § (5) bekezdésében írtak szerint.

2015. május 19. Egy hajnali fél hatkor kezdett házkutatási eljárás lezárásaként letartóztatják M. Ádámot, a Hungária Értékpapír Zrt. korábbi operatív igazgatóját. Azzal gyanúsítják, hogy ő a felelős a kiemelt ügyfelek bő négy milliárd forintjának az elsikkasztásáért. A nyomozók úgy gondolják, M. Ádám adott utasítást arra, hogy a Hungária meg nem nevezett üzletkötői az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül eladják azok állampapírjait, s a pénz nagyobbik részét értéktelen, Hungária Gold kötvényekbe forgassák át.
Sajtóhírek szerint, a Hungária ügyének legnagyobb károsultja Százhalombatta, amelynek 2,2 milliárd forintját csoportosították át, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárdját veszítette el, míg az agrártárcához tartozó TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft-nek több mint 600 milliója tűnt el. A negyedik legnagyobb károsult Ceglédbercel önkormányzata 40 millió forinttal.

2015. május 14. A Budakörnyéki Járásbíróság 3.Bny.124/2015/4 számú határozata alapján bünügyi zár alá került a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., cégjegyzékszám: 13-10-040494) minden értékpapír- és pénzszámlája, valamint teljes vagyona. Ezen intézkedés következtében a volt ügyfelek sem juthatnak hozzá a befektetési vállakozásnál fellelhető értékpapírjaikhoz.

2015. április 22. A Fővárosi Törvényszék elrendelte a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., cégjegyzékszám: 13-10-040494) felszámolását. A felszámolás lebonyolítására az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em., cégjegyzékszám: 01-09-920128) jelölte ki a bíróság, felszámolóként Varsányi Kitti Erika került bejegyzésre a cégjegyzékbe.

2015. április 20. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e napon megjelent határozatában visszavonta a Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30.; cégjegyzékszám: 13-10-040494) tevékenységi engedélyét, illetve kezdeményezte a befektetési vállalkozás felszámolását.

2015. március 6. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reggel közzétett határozatában részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. tevékenységi engedélyét, illetve rendelkezett arról is, hogy az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságuk szünetel. Ugyanezen a napon felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, aki átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
Az ügyben károsultként .. ezer ügyfél lehet érintett.

Ezen a napon közölte a rendőrség a honlapján, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentésére az előző napon nyomozók házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le, négy embert pedig sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban gyanúsítottként hallgattak ki a Hungária Értékpapír Zrt-től, majd őket bűnügyi őrizetbe vették. Ekkor még csak 300 milliós káröszegről szóltak a rendőrségi hírek, ám néhány nappal később már több milliárdos hiányról szóltak a sajtóbeszámolók.

A befektetési vállalkozás előéletéből:

2013. augusztus 26. A PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közzétette 2013. augusztus 9-ei keltezésű H-JÉ-III-B-125/2013. számú határozatát (aláíró: Dr. Szász Károly elnök) a “Hungária Értékpapír Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., fióktelep: 1075 Budapest, Károly krt. 11. 2/A. ép) “szembeni felügyeleti intézkedés alkalmazásáról és bírság kiszabásáról”. A “lefolytatott utóvizsgálat” megállapításairól szóló határozat 7 főpontjában, illetve egy esetben azon belüli alpontokban sorolja a befektetési vállakozás működésében talált törvénysértő, illetve szabálytalan elemeket. Ugyanakkor arra nincs utalás a határozatban, hogy ez mely korábbi felszólítások teljesítésének utólagos vizsgálatáról szól.

A határozat többek között az alábbi súlyos problémákról ír:

  • “a befektetési tanácsadás keretében a jogszabályi előírásoknak megfelelően, pontosan tájékoztassa az ügyfeleit az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó árinformációk vonatkozásában”,
  • “a portfóliókezelés körében a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal, egységes szerkezetben készítse el az ügyfelek részére megküldött negyedéves jelentéseke”,
  • “tartsa be a kezelt portfóliók terhére szerezhető eszközökre vonatkozó korlátozásokat”
  • “az ügyfélszámlákról történő átutalások végrehajtása során a jogszabályi előírásokkal összhangban járjon el”

A határozat egyetlen szankcióként 4.000.000 forint bírságot szabott ki a befektetési vállalkozásra.

A PSZÁF a jogsértő működés megszüntetésének ellenőrzését a cég saját igazgatóságára és felügyelőbizottságára hagyta azzal, hogy “az Igazgatósága és a Felügyelő Bizottsága által megtárgyalt és jóváhagyott – belső ellenőri jelentést a Felügyelet részére a jelen határozat rendelkező részének I. pontjában írt figyelmeztetések teljesítése érdekében megtett intézkedésekről” 60 napon belül küldje el felé.

A PSZÁF honlapján nem lelhető fel olyan határozat, mely konkrétan e határozatban foglalt megállapítások megszüntetésének és a felszólítások elvégzésnek utóellenőrzési eredményéről szólna. A PSZÁF határozatot itt olvashatja.

2012. június 5. A PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közzétette 2012. május 17-ei keltezésű H-JÉ-III-B-1049/2012. számú határozatát (aláíró: Dr. Szász Károly PSZÁF elnök) a “Hungária Értékpapír Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., fióktelep: 1075 Budapest, Károly krt. 11. 2/A. ép) lefolytatott átfogó vizsgálat lezárásáról”. A határozat 17 főpontjában, illetve több esetben azon belüli alpontokban sorolja a befektetési vállakozás működésében talált törvénysértő, illetve szabálytalan elemeket.

A határozat többek között az alábbi alapvető és súlyos problémákat írja:

  • “az ügyfél rendelkezésének megfelelően kezelje az ügyfél pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit”,
  • “a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal tájékoztassa ügyfeleit”,
  • “tartsa be a jogszabályi előírásokat az ügyfélszámlákról történő átutalások, kifizetések és átvezetések során”
  • “feleljen meg a számviteli előírásoknak”
  • “tartsa be az informatikai rendszere jogszabálynak való megfelelését”.

A határozat egyetlen szankcióként 7.000.000 forint bírságot szabott ki a befektetési vállalkozásra.

A PSZÁF a jogsértő működés megszüntetésének ellenőrzését a cég saját igazgatóságára és felügyelőbizottságára hagyta azzal, hogy “az Igazgatósága és a Felügyelő Bizottsága által megtárgyalt és jóváhagyott – belső ellenőri jelentést a Felügyelet részére a jelen határozat rendelkező részének I. pontjában írt figyelmeztetések teljesítése érdekében megtett intézkedésekről” 60 napon belül küldje el felé.

A PSZÁF honlapján nem lelhető fel olyan határozat, mely konkrétan e határozatban foglalt megállapítások megszüntetésének és a felszólítások elvégzésnek utóellenőrzési eredményéről szólna. A PSZÁF határozatot itt olvashatja.

A Buda-Cash brókerház felszámolását eredményező különösen nagy összegű csalássorozat ügye / 2015

Az ügy lényege:

A brókercég tulajdonos-vezetőinek önfeljelentése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint pénzügyi felügyelet által indított vizsgálat és a rendőrségi nyomozás 15-18 évre is visszavezethető, összesen több mint 110 milliárd forintos csalássorozatot tárt fel. A hírek kettős nyilvántartásról, fiktív névre szóló ügyfélszámláról és az ügyfelek pénzének és értékpapírjainak eltulajdonításáról szóltak.
Mind a felügyeleti biztos irányítása alatt, mind az indokoltnál lassabban haladó felszámolási eljárásban szakmai ismeretek hiányából, gondatlanságból és szándékosságból eredő további jogsértések, valamint jelentős erkölcsi problémák adódtak.

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2017. január 31. Új bírói tanács kijelölése után ezen a napon újrakezdődött a Fővárosi Törvényszéken a Buda-Cash-ügy öt vádlottjának korábban megszakadt büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. V. Pétert és társait különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.
A korábbi félbeszakadás, illetve az új bírói tanács kijelölésének oka a sajtóhírekben nem szerepelt.

2016. június 30. Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken a százmilliárdos sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolt Buda-Cash-vezetők büntetőpere.

2016. március 29. Benyújtotta a Fővárosi Törvényszékhez a vádiratot Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség. Bár a nyomozás során eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, végül hat személlyel szemben a nyomozást megszüntették. Hivatalos megfogalmazás szerint Varga Péterrel és társaival szemben emeltek vádat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztás, csalás és egyéb más bűncselekmények miatt. A Buda-Cash ügy többi vádlottja is az igazgatóság tagja volt. Így Pintér Zoltán alapító-tulajdonos, Tölgyesi Péter vezérigazgató, Gyarmati János és Pál Gyula.

Furcsa módon a vádirat szerinti a sértettek nem az eltűnt pénzek és értékpapírok tényleges tulajdonosai az ügyfelek, hanem maga a Buda-Cash Brókerház. Ennek hivatalos indoka az, hogy a vagyont – jogsértő módon – együtt, ömlesztve kezelték a cégnél. A vádirat 60 oldal, az együttes kár 115 milliárd forint.
Az ügyészségi indoklás azonban erősen szakmaiatlan, mivel az egyéni ügyfélszámlák alapján pontosan tudni, hogy melyik ügyfelet mennyi kár ért, hiszen ez alapján kártalanítja őket a BEVA. E trükkel azonban komoly jogfosztást okozott az ügyészség, mivel így a károsult nagyobb ügyfeleket elzárta attól a lehetőségtől, hogy, mint sértettek a vádlottakkal szemben is felléphessenek a BEVA eljárásban meg nem térült kárukat követelve.

A vádirat három vádpontot fogalmaz meg:
1. Anélkül vásároltak tőzsdei értékpapírokat az ügyfelek pénzéből, hogy erre az ügyfelek megbízást adtak volna. Időszak: 2007 április – 2014 május, a kár összege: 40,2 milliárd forint.
2. Varga Péter elsőrendű vádlott offshore számlákra utalt pénzeket a Buda-Cash vagyonából, pénzmosás gyanúját felkeltve. Időszak: 2008 április – 2014 május, az ellopott pénz: 9,2 milliárd forint.
3. A későbbi DRB bankcsoportot adó takarékszövetkezetek vagyonának megszerzése, a Buda-Cash hiányzó vagyonának pótlása ezáltal. Időszak 2007-től folymatosan, a kár összege. 66 milliárd forint.

A csalássorozat megvalósításnak kulcsa egy fiktív személy, “Karácsony Miklós”. Az ő nevén lévő technikai álszámlával leplezte el a a Buda-Cash a felügyelet előtt a valóban meglévő vagyon és az ügyfelek felé kimutatott vagyon különbözetét.

2016. március 1. A Befektető-védelmi Alap (Beva) ideiglenesen felfüggeszti a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítását, mivel a felszámoló azt közölte az alap felé, hogy “ügyfeleknek járó kártalanítás kiszámításához átadott adatokat – a meglévő és hiányzó eszközök arányának módosítása miatt – utólagosan korrigálni kívánja”, ez pedig érintheti az ügyfeleket megillető kártalanítás összegét.

A BEVA teljes közeléménye itt olvasható.

A PSFN-nek e tárgyban sem sikerült időben tájékoztatnia a volt ügyfeleket. Saját e tárgyú tájékoztatóját csak az után tette közzé, hogy a BEVA közleménye alapján már tele volt az üggyel a sajtó.

A PSFN közelménye itt olvasható.

2016. február 26. Eredményt hirdetett a felszámoló a Buda-Cash által kezelt ügyfélvagyon átruházására, azaz további kezelésre 2016. január 15-én kiírt pályázatban. E szerint, az ügyfélvagyon kiadásának gyorsítását lehetővé tevő felhívásra egyetlen pályazat érkezett, melyet az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. nyújtott be. A felszámoló közleménye szerint “az ajánlat érvényes, továbbá minden tekintetben megfelel a jogszabályi és a nyilvános pályázati kiírásban foglalt feltételeknek”.

A pályázat eredményhirdetése azonban a TEBÉSZ szerin jogsértő. A Matolcsy György, azaz a Magyar Nemezti Bank (MNB) elnöke unokatestvérének érdekeltségébe tartozó NHB Bank ugyanis úgy nyerte meg az MNB 100%-os tulajdonában álló felszámoló cég, a PSFN által kiírt pályázatot, hogy azon el sem indulhatott volna. Nem felel meg ugyanis a kiírás 19. oldalán írt egyik alapvető feltételnek. Nem rendekezik országos hálózattal.
“Az állomány-átruházással érintett ügyfelek jelentős számára, és az országon belüli eltérő földrajzi elhelyezkedésére tekintettel az Ajánlattevőnek rendelkeznie kell országos lefedettséget biztosító hálózattal.”

A pályázati kiírás másik furcsa része, hogy az sokkal több ügyféltulajdonú vagyonelemet sorol fel, mint amit a felszámoló eddig bármikor is nyilávosságra hozott az ügyfelek felé.

A felszámoló közleménye itt olvasható.
A PFSN pályázati kiírása itt olvasható.

2016. február 1. A Befektető-védelmi Alap (Beva) közleményt tett közzé, melyben arról tájékoztatja a volt ügyfeleket, hogy megkezdődik a kártalanítási összegek kifizetése. A közleményéből azonban egyértelműen kitűnik, hogy ez a közel 12 ezer károsult közül, csak alig pár ezer ügyfelet érint. Azokat akik adatait a felszámoló már átküldte az alap részére. A BEVA közleménye szerint a kifizetéseket végző takarékszövetekhez eddig 6,8 milliárd forintot utalt át.

A BEVA teljes közleménye itt olvasható.

2015. december 23. A felszámoló bejelentette, hogy lezárult a brókercéget érintő, átfogó vagyonvizsgálat. Így a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató ügyfelei részére teljes körűen megkezdődhet az elérhető vagyonelemek kiadása és a BEVA kártalanítása. A közlemény a hiánnyal érintett és elérhető eszközök kiadási arányait is tételes felsorolja.

A felszámoló közleménye itt olvasható.

2015. szeptember 30. Hét és fél hónappal a Buda-Cash-ügy kirobbanása után, a lakásán tartott házkutatást követően csalás gyanújával őrizetbe vették Pintér Zoltánt, a brókercég korábbi főtulajdonosát és vezetőjét. Két nappal később a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Egy másik, ugyan ezen a napon meggyanúsított személy szabadlábon védekezhet.
Ezzel tizenegyre emelkedett a Buda-Cash ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik.

2015. szeptember 18. A brókercég felszámolásnak elrendelés után fél évvel jutott csak eszükbe az MNB tulajdonú felszámoló cégnél, hogy az ügyfelek személyes megjelenése nélkül is van olyan jogszerű lehetőség, mely a számlatulajdonos személyes beazonosításának és a kiadható ügyfélvagyon transzfer megbízásának hiteles formáját jelenti. A felszámoló e napon kiadott közleményének utolsó bekezdése ugyanis nevesíti a közjegyző előtti transzfermegbízás beküldésének lehetőségét. Igaz, hogy e lehetőséget mint kegyes engedményt tünteti fel, de ettől még igazi újításnak tekinthető az eljárásban.

Amennyiben a felszámló végre általánosan is átlépne a személyes egyeztetés szükségszerűségének beteges ragaszkodásán, úgy a közjegyzői iratok – mint közhiteles iratok – tömeges alkalmazása jelentősen lecsökkentené a fellelhető vagyonelemek kiadási idejét minden károsult számára. Így a még jogsértő módon el sem kezdett, hiányosan fellelhető eszközök kiadásának esetében is. Ezzel pedig a jelenlegi ütem szerint előreláthatóan 3 évig is elhúzódó ügyfélvagyon kiadás procedurája akár néhány hónapra is lerövidíthető lenne.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. augusztus 03. Az MNB által irányított felszámolások egységesedésére utaló jeleként – most előszőr -, a már fél éve bűncselekmények miatt felszámolásba került három brókercég (Buda-Cash, Quaestor, Hungária) felszámolói részben azonos tartalmú közleményt tettek közzé az ügyfélvagyon kezeléséről és elszámolásának technikai részleteiről.
A közlemények egységes része, hogy a brókercég pénzforgalmi számlájára, de az ügyfelek értékpapírjai után beérkező osztalékokat nem vonják össze a cégnél fellelhető készpénz állománnyal, hanem azt elkülönítetten kezelik és csak az értékpapírok tulajdonosai között osztják szét az arányosság elve alapján.

A Buda-Cash felszámolója közleményében igéretett tett arra, hogy a már korábban kiadott értékpapírok után 712 károsultnak a zárlat alatt beérkezett osztalékokat utólag átutalja. Súlyos korábbi hibájáért azonban közleményében nem kért elnézést.

A három közlemény problémás részének látja ugyakkor a TEBÉSZ, hogy a vagyonelemek hiányát, illetve a meglévők hozadékait az MNB-s felszámolók a felszámolás kezdő időpontjától származtatják, nem pedig a felügyeleti biztos kirendelésének és az ügyfélhozzáférés letiltásának napjától. Ezzel a felszámolók joghiányos állapotot idéznek elő a brókercég felfüggesztésének napja és a felszámolás elrendelésének napja közötti időre, ami egy jogállamban nyilvánvalóan alkotmánysértő.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 20. Újabb – immár jó híreket is közlő – közleményt tett közzé a brókerháznál 232 fajta hiánytalanul fellelhető értékpapírt megtaláló felszámoló. A közlemény szerint “egy korábbi partnerénél, a Gain Capitalnél vezetett Buda-Cash számlán értékeit tartó 503 ügyfél hamarosan hozzájuthat pénzeszközeihez. Ezen pénzeszközök hiánytalanul megvannak, elszámolási vita már nincs a Gain Capitallel, és figyelemmel arra, hogy ügyfelenként nevesített alszámlán tartották a pénzeszközöket, a tulajdonosok kétséget kizáróan azonosíthatók.” Így a felszámoló megkezdte ezen érintett ügyfelek behívását és részükre a fellelt vagyonelemek kiadását.

Ugyanezen közleményben javította a felszámoló július 2-ai közleményében közzétett, de azóta már onnan törölt, a TEBÉSZ szerint akkori jogsértő álláspontját is a felszámolás idején lejáró állampapírok ellenértékeként befolyó pénzek kiadásának rendjéről. Az új, immár jogszerű álláspont szerint:
“A felszámolási eljárás kezdő időpontját követően lejárt diszkont kincstárjegyek a lejáratkor pénzzé konvertálódtak, és jelenleg pénzként vannak nyilvántartva a letéti helyek számláin. Ezen pénzösszegeket nem soroljuk be az egyéb pénzkövetelések közé, hanem az adott lejáratú diszkont kincstárjegyhez tartozó homogén csoporton belül képzünk a diszkont kincstárjegy helyébe lépő pénzeszköz csoportot, így az arányos kiadásban is azok részesülnek, akik az adott lejáratú diszkont kincstárjeggyel korábban rendelkeztek.”

A közlemény harmadik legfontos része a “befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól” szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 136. §.-ának 2015. július 7-től hatályos, a hiányos pénzügyi- és pénzeszközök kiadásnak módjára vonatkozó új rendelkezések alkalmazását ismerteti, az úgynevezett arányos kiosztást.
“Ezen eljárás során a hiánnyal érintett értékpapírokból úgynevezett homogén csoportokat képzünk. Az így létrejött csoportokban fellelhető értékpapírok és a csoporthoz tartozó tényleges tulajdoni igények arányszáma határozza meg a kiadási arányokat.” Vagyis immár egyértelművé vált, a teljes követelés és a teljes valós fellelhetőség százalékos arányában juthatnak hozzá egyenlő mértékben a volt ügyfelek a pénzügyi eszközökhöz.

Ugyanakkor ezen új elszámolási szabály egy új, később jelentőssé váló konfliktus helyzetet idéz elő. A brókercég korábbi tevékenysége – pl. a január 15-ei svájci frankos jogsértő elszámolás – miatt esetlegesen vitatott követelésekkel rendelkező ügyfelek immár akaratukon kívül akadályozzák más ügyfelekkel történő végleges elszámolást, és a részükre járó minden vagyonelem kiadását. Azon ügyfelek számára ugyanis, akiknek van vitatott követelésük, annak rendezéséig a felszámoló a Bszt. új vonatkozó rendelkezései szerint a kiadandó értékpapírokból, pénz és deviza eszközökből tartalékot tart vissza annak érdekében, hogy – esetleges jogos igényük esetén – követelésük arányos megtérülése számukra is biztosított legyen.
Az új szabály nem csak a 6 millió forint alatti BEVA kártalanítás végleges lezárulását húzhatja el évekig, de a a felszámolásban érvényesíthető e feletti követelés pontos meghatározását is lehetetlenné teszi. Mivel a vitatott követelések bírósági eljárása évekig is elhúzódhat, így gyakorlatilag minden volt ügyfélnek e perek jogerős lezárultáig várniuk kell a kártalanítás végleges elszámolására.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 2. A Buda-Cash brókerház felszámolója közzétette a magyarországi kibocsátokhoz köthető hiányzó értékpapírok listáját, valamint a brókerház két külföldi partnerénél a brókerház számláin fellelhető értékpapírok és egyéb pénzügyi instrumentumok neveit. Továbbá tájékoztatást adott arról is, hogy a brókerház saját termékeként árult “Trend portfólió” esetében sincs meg az ügyfelek teljes mértékű kielégítéséhez szükséges vagyon. Ezen kívül a – várakozások szomorú beigazolódásaként – a számlán tartott pénzkövetelésekkel kapcsolatban arról is tájékoztatta a felszámoló a nyilvánosságot, hogy szabad pénzből is kevesebb van a cég számláin, mint a teljes ügyfélkövetelés.

A közlemény tartalmazza, hogy mivel az ügyfélkövetelések teljes mértékű kielégítés nem várható, ezért “az értékpapíroknál kidolgozás alatt áll a jogi környezetbe illeszkedő kiadási menetrend”. A felszámoló a kiadási rend egyértelműsége tárgykörében hivatkozik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Bszt.) 136. §.-ának 2015. július 7-től hatályos rendelkezéseire, melyek már tartalmazni fogják az ilyen esetekben alkalmazandó felosztási mechanizmust.

A magyar értékpapírok esetében – két kivételtől eltekintve – visszaigazolódtak azon szakmai várakozások, miszerint a nagyforgalmú, likvid értékpapírok tűnhettek el a cégnél. A felszámoló ugyanakkor az általa lefolytatott “fellelhető vagyon vizsgálata” során állítólagosan pontosan megállapított hiányzó mennyiségről – sem nominális, sem százalékos értékben – érthetetlen okból – nem adott tájékoztatást.
A közleményben felsorolt, hiányzó magyar értékpapírok listája a következő:

  • RICHTER GEDEON NYRT.
  • A231124A07 számú állampapír
  • A181220A13 számú állampapír
  • FOTEX NYRT. (EUR)
  • OTP BANK 16/09/19
  • OPUS SEC 16/10/31
  • D151223 számú diszkont kincstárjegy
  • D150916 számú diszkont kincstárjegy
  • D150722 számú diszkont kincstárjegy
  • D150527 számú diszkont kincstárjegy
  • M.TELEKOM NYRT.
  • MOL NYRT. törzsrészvény
  • D150401 számú diszkont kincstárjegy
  • A190624A08 számú állampapír
  • OTP BANK NYRT. törzsrészvény
  • A201112A04 számú állampapír

A felszámoló a Saxo Bankban és a Pershing LLC-nél a Buda-Cash számláin meglévő külföldi értékpapírok, vagy pénzeszközök kapcsán arról adott tájékoztatást, hogy azok fölött a külföldi számlák negatív végegyenlegei miatt nem tud rendelkezni. Így ezeket saját hatáskörén kívülálló okok miatt, egyelőre nem tudja kiadni.

Ugyanakkor a TEBÉSZ álláspontja szerint jogilag vitatható a felszámoló közleményének azon része, miszerint a felszámolás elrendelésekor még értékpapírban lévő, a kiadot hiánylistán nem szereplő, mostanra már lejárt D150415 kincstárjegyekből befolyt készpénz kiadása “a törvény szerinti felosztással, arányosan kerül majd kiadásra, ahogy azt a Bszt. módosítása is tartalmazza”. Amennyiben ugyanis a készletből a felszámolás elrendelésekor nem volt hiány, úgy azt – a TEBÉSZ álláspontja szerint – kiadás szempontjából értékpapírként és nem készpénzként kell kezelni akkor is, ha időközben készpénz lett belőle. Vagyis nem vonható össze a felszámolás elrendelésekor meglévő egyéb készpénz állománnyal. (A közlemény e részét később törölték és egy újabb közelményben ezt javítandó, immár jogszerű elszámolási elvett tettek közzé.)

A közlemény szerint a közel 12 ezer brókerházi ügyfélből csak 3-4 ezer ügyfél juthat hozzá teljes mértékben értékpapírjaihoz.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.
A Saxo Banknál és a Pershing LLC-nél fellelhető értékpapírok és egyéb pénzügyi instrumentumok listája itt olvasható.

2015. június 12. Meglepő értesülést tett közzé az mno.hu. A lap azt írja, hogy az ügyben nem szerepel gyanúsítottként a cég alapítója, Pintér Zoltán. Továbbá csökkent a gyanúsítottak száma is, mivel értesülése szerint Pál Gyulával, a Buda-Cash igazgatósági tagjával szemben megszűnt az eljárás. A lap értesülései azért számítanak meglepőnek, mivel az MNB egyik vezetője pár nappal korában jelentette ki, hogy a vezetők is tudtak a cégnél folyó csalásokról.
Pintér 1995-ben alapította a céget, melynek az alapításától 2013-ig igazgatósági elnöke volt. Az MNB egyik korábbi bejelentése szerint a cégnél az 1998-as orosz válságnak nevezett események óta folytak a jelenlegi összeomlással összekapcsolható csalási trükkök.

2015. május 28. A Buda-Cash Brókerház Zrt. “fa” felszámolója közleményben bejelentette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda valamennyi értékpapírszámla zár alá vételét feloldotta, ezért megkezdi a volt ügyfelek felé a brókerháznál fellelhető értékpapírok kiadását. A közlemény hangsúlyozza, hogy a fellelhető ügyfélvagyon kiadása csak azokra a meghatározott értékpapírokra, befektetési termékekre terjedhet ki, melyek fellelhetősége és tulajdonosi köre minden kétséget kizárhatóan beazonosítható. A közlemény arról is tájékoztatott, hogy a felszámoló az ügyfélvagyon kiadása előtt szükségesnek tartja minden volt ügyfelet egyenként értesíteni és személyes azonosítása behívni a cég budapesti központjába.

A TEBÉSZ álláspontja szerint az volt ügyfelek (kb. 12.000 fő) egyenkénti személyes azonosítására vonatkozó felszámolói eljárás több mint furcsa, hiszen a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok 2014-es változásai miatt az ügyfeleknek nemrégen kellett ismét személyesen azonosítani magukat a bankok és brókerházak felé. Így a TEBÉSZ szerint ezen időhúzó eljárásnak csak két valós oka lehet. Vagy a nyomozóhatóságok képtelenek megtalálni az esetlegesen meglévő fantomszámlákat, vagy valamiért szándékosan húzza el az ügyfélvagyon kiadásnak eljárását a felszámoló.

2015. április 7. A pénzügyi szolgáltatók felszámolására egyedül jogosult MNB tulajdonú felszámolócég, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. lecserélte a felszámoló személyét. A felszámolás március 5-ei elrendelésekor kinevezett Krajcsó Árpád helyett e naptól dr. Réti László lett a cég felszámolója. A váltás okáról az MNB nem adott tájékoztatást.

2015. március 31. Az Országgyűlés elfogdta “a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről” szóló 2015. évi XXXI. törvényt, mely lényegét tekintve “csak” két meglévő törvény kiegészítését tartalmazta. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A módosítások lényege, hogy bevezeti a zárgondnok intézményét, melynek feladata az 50 millió forintos értékhatárt meghaladó bűntetőeljárás alá volt személyek vagyonának kezelése, a károsultak későbbi kártalanításához történő megörzése érdekében.
A MNB hatáskörét érintő ügyekben, azaz a tőkepiaci és pénzügyi szolgáltatókat érintő bűnügyekben a zárgondnok feladatait, a vagyon megőrzésének és a rendes gazdálkodás szabályainak módját külön kormányrendelet határozza meg.
Csak hogy, ez a kormányrendelet 2016 végéig sem született meg! Így a Buda-Cash Brókerház bűntetőeljárás alá vont vezetőinek cégvagyona nem került zár alá, azzal évek múlva is szabadon rendelkeztek vele. E cégvagyon – ahogy az ilyenkor várható – hamar tulajdonost is váltott, azaz átalakult eldugható készpézzé. A két legismertebbé vált cégcsoport a Buda-Cash Vagyonkezelő, amely 2016. január végétől 4B Vagyonkezelőként működik, illetve annak egyik korábbi leánycége, az Opimus Nyrt., mely egyik leányvállalatán keresztül a hazai sajtó jelentős és botrányoktól sem mentes átrendeződésében vett aktívan részt 2016 őszén. Az Opimusban például a látható fő tulajdonosok helyett offshore cégek jelentek meg, melyek sajtóhírek szerint kormányközeli vállalkozói körök kezében van. Egymás után tűntek fel ugyanis e cégcsoportok vezető testületeiben kormányközelinek tartott “intézőemberek”.

2015. március 27. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) megkezdte a volt Buda-Cash ügyfelek kárigényeinek befogadását. Az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül van lehetősége a volt ügyfeleknek kártalanítás iránti igényüket benyújtani.

Ugyen ezen a napon a fővárosi főügyész közlemény tett közzé. Ebben az áll, hogy a Buda-Cash-ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a főügyészség felügyelete mellett sikeres vagyonbiztosítási intézkedéseket tett. Az eddig feltárt, mintegy 62 milliárd forint összesített kárérték mellett ugyanis hozzávetőleg 68 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani ingatlanok, üzletrészek, bankszámlák, ingóságok és készpénz formájában.
Így a fővárosi főügyészség szerint remény van arra, hogy az eljárás sikeres befejeződésével a károsultakat kártalanítani lehessen.

Ugyanakkor a Népszabadság – bennfentes forrásokra hivatkozva – az ügyészi közleménynél magasabb értékű káradatokat tett közzé már hetekkel korábban. A március 11-ei számban megjelent cikk szerint a DRB bankból 62 milliárd, míg a brókercégtől 33 milliárd forint tűnt el.
A cikk szerint a Buda-Cash problémái 1997-ben kezdődtek saját számlás ügyleteken keletkezett 2 milliárd forintos veszteséggel, mely az évek folyámán egyre nőtt. 2000-re már 5 milliárdos volt a veszteség, de ezt a cég vezetői úgy “eldukták”, hogy még a felügyelet sem látta. A cég előremenekülési stratégiája ugyanakkor még nagyobb hiányt keletkeztetett, 2004-ben már 20 milliárd hiányzott. Feltételezhető, hogy ekkor már egyes ügyfelek megbízásait csak fiktíven teljesítették.
A cikk meg is jegyzi, hogy ekkor (2004 után) már észre kellett volna vennie a csalást egy olyan szakszerű felügyeleti vizsgálatnak, amely a brókerház adatait összehasonlítja a központi elszámolóházban (KELER) keletkezett adatokkal. Ilyen típusú ellenőrzés azonban nem volt.A cikk további érdekes része, amikor arról ír, hogy “V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február másodika között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte.” Karácsony Miklós azonban “egy fiktív személy, akinek a fiktív adatait a brókerház az ügy jelen állása szerint a legfelsőbb szinten menedzselt és végrehajtott fiktív ügyletekhez használta fel”.

2015. március 26. A felszámolóbiztos tájékoztatást tett közzé, miszerint a brókercégnél “bentragadt” ügyfélvagyon után a Befektető-védelmi Alap (BEVA) “a tőkepiacról” szóló 2001. évi CXX. törvény előírásai szerint (213-220. §) az ügyfelek részére kártalanítást nyújt.

2015. március 9. Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt több helyszínen egy időben tartott házkutatást követően őrizetbe vették Tölgyesi Péter résztulajdonos-vezérigazgatót, valamint V. Pétert és Gy. Jánost, a brókercég két vezérigazgató-helyettesét. A Fővárosi Törvényszék március 18-án jogerősen elrendelte e személyek előzetes letartóztatását.
Összesen 10 embert állítottak elő
az ügyben, melyből végül 9 személyt gyanúsítottak meg. A többiek nevét nem hozták nyilánosságra.

2015. március 05. A Fővárosi Törvényszék 24.Fpk.01-15-000918/3. számú végése, mely elrendelte a BUDA-CASH Brókerház Zrt. (székhely: 1118 Budapest, Ménesi út 22., cégjegyzékszám: 01-10-043344) felszámolását megjelent a Cégközlönyben. Így ez a nap a felszámolás kezdő napja. A felszámolás lebonyolítására – a törvény által nevesített egyetlen jogosultat – az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki a bíróság, felszámolóként Krajcsó Árpád került bejegyzésre a cégjegyzékbe.

2015. február 24. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint pénzügyi felügyelet azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki. Ezzel párhuzamosan rendelkezett arról is, hogy az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságuk szünetel. Ugyanezen a napon felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, aki átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. E feladat ellátására a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. Jendrolovics Pál Pétert nevezte ki.
A Buda-Cash zárlat magával rántotta a brókercég érdekeltségeibe tartozó DRB bankcsoportot is, amelyek szintén zárlat alá kerültek és ahová szintén felügyeleti biztosokat vezényeltek ki. Az ügyben károsultként 12 ezer befektető és 120 ezer banki ügyfél lehet érintett.

Norbi Update Lowcarb Nyrt. nyilvános részvényértékesítési eljárása közben tapasztalt és egyéb jogsértéseinek ügye / 2014-2016

Az ügy lényege:

A legújabb kori magyar tőkepiac e botrányos, ám nagyon tanulságos esete azzal kezdődött, hogy az MNB, mint pénzügyi felügyelet a TEBÉSZ bejelentésében leírt adatok vizsgálatát követően jogsértés miatt felfüggesztette a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói közé belépni készülő Társaság már folyamatban lévő részvényértékesítési eljárását. Bár ezt a hibát hamar kijavították, a cég ezt követően is csak folyamatos bukdácsolással tudta teljesíteni a tőkepiacok királynője, a tőzsdei követelményeit. Eközben az árfolyama is folyamatosan és jelentősen esett.

A Társaság tőzsdei szereplése jól példázza egy felkészületlen cég tipikusnak mondható viszontagságait. Az ügy tanulságai azért is érdemelnek kiemelt figyelmet, mert a magyar tőkepiac 1990. június 21-től, a Budapesti Értéktőzsde újraindulásának napjától számított legújabb kori történetében ez volt az első eset, amikor a pénzügyi felügyelet felfüggesztett egy korábban engedélyezett és már folyamatban lévő nyilvános részvényértékesítési eljárást. További kétes elsőbbséget szerzett a cég azzal is, hogy nem volt még olyan Társaság, amelyik részvényének a kereskedését folyamatosan 30 napnál hosszabb ideig felfüggesztették volna.

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2016. október 31. Kétévi tőzsdei jelenlét után kivezették a Norbi Update Lowcarb Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdéről. A kivezetéshez kötelező felvásárlási ár a felét sem érte el a 990 forintos kibocsátási árnak, mindössze 440 forint volt. Az utolsó kereskedési napon, október 26-án, 156 forintos záróáron búcsúzott a papír.
A cégnek nem csak a kibocsátás során nem sikerült tájékoztatási kötelezettségét jogszerűen teljesítenie, de kétévnyi nyilvános szereplése alatt többször is megbüntették közzétételi kötelezettségének megsértése miatt.

2015. november 25. Alig egy év után megszűnt a Norbi Update Lowcarb Nyrt. és kibocsátáskor a cég nemzetközi reklámarcának hirdetett André Agassi volt profi teniszező közötti együttműködés.
A kibocsátási tájékoztató szerint Agassi, mint az Update reklámarca fontos része volt a nemzetközi terjeszkedésnek, sőt a kibocsátási rodshow során arról is szó volt, hogy a híres teniszező részesedést is szerezne Schóbert vállalatában. A nagyívűnek hirdetett nemzetközi terjeszkedés azonban eddig elmaradt, a részvényárfolyam a kibocsátáskori 990 forintról mostanra 370 forintig esett.
A cég az eredetileg 3 évre kötött szerződés megszűnését rendkívüli tájékoztatásban, ám gyakorlatilag érthetetlen formában tette közzé. Korábbi tájékoztatóiban ugyanis a teniszezőt képviselő AKA Licenses LLC nevét sosem közölte, mindig csak Agassi nevét használta.
A trükkös tájékoztató itt olvasható.

2015. január 15. A közzétett rendkívüli tájékoztatás és a BÉT kereskedési adatai alapján Schóbert Ferenc Norbert főtulajdonos és igazgatótanácsi elnök megvásárolt 107.000 db részvényt 949,9626 forintos átlag árfolyamon, vagyis a 990.- Ft-os jegyzési ár alatt a “bujkáló” 207.070 darabot lejegyző nagybefektetőtől. Az igazgatótanácsi elnök 2015. január 26-ig további kisebb részletekben is vásárolt még részvényeket szintén a jegyzési ár alatt, összesen 19.755 db-ot.

2014. november 10. Bevezették a Norbi Update Lowcarb Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére, “Standard” kategóriába. A kereskedési rendszerben a részvény tickerkódja: UPDATE1

2014. október 06. A fő forgalmazó közzétette a részvényértékesítési eljárás eredményét. E szerint a befektetők 831.764 db részvény lejegyzésével alig jegyzeték túl az érvényességhez szükséges minimálisan elvárt részvénymennyiséget. Az értékesítés eredményeként a főtulajdonos Schóbert házaspár részesedése, illetve szavazati joga a Társagában egyenként 42,00 – 42,00%-ra csökkent.
A jegyzési adatok érdekessége, hogy a kizárólag csak pár száz, illetve pár ezer darabos jegyzések mellett, az utolsó napon volt egy 207.070 db-os jegyzés is. Bár ez a jegyző lett a Társaság harmadik legnagyobb tulajdonosa, – a TEBÉSZ részvénykönyvi betekintésének megállapítása alapján – furcsa módon egyedüliként “megtiltotta” a részvénykönyvben történő tulajdonosi nevesítését. (A hatályos jogszabályok szerint a részvényes részvénykönyvi nevesítése csak akkor marad el, ha ezt a részvénytulajdonos kifejezetten kéri.) Amennyiben ez a jegyzés “az utolsó pillanatban” nem futott volna be, az értékesítési eljárást sikertelennek és érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
A jegyzési adatok itt olvashatók.

2014. szeptember 25. Folytatódik a Norbi Update Lowcarb Nyrt. nyilvános részvényértékesítése. Az új zárónap a korábban tervezett szeptember 26-a helyett október 3-a lett.

2014. szeptember 24. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyta (aláíró: Dr. Windisch László MNB alelnök) a Norbi Update Lowcarb Nyrt. összevont kibocsátási tájékoztató 2. számú kiegészítésének közzétételét. A döntés nyomán folytatóhat a részvények forgalomba hozatala.
Az MNB határozat itt olvasható.
Az engedélyezett 2. számú kiegészítés itt olvasható.

2014. szeptember 19. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a TEBÉSZ bejelentése alapján lefolytatott vizsgálata eredményeként – a tevékenységhez kapcsolódó védjegyekről szóló, a közzétett tájékoztatótól eltérő kommunikáció miatt H-KE-III-549/2014. számú határozatával (aláíró: Dr. Windisch László MNB alelnök) felfüggesztette a Norbi Update Lowcarb Nyrt-t. részvényeinek forgalomba hozatalát, továbbá határozatban kötelezte a Társaságot részvényértékesítési tájékoztatójának kiegészítésére.
Az MNB határozata itt olvasható.
Az erről kiadott MNB sajtóközlemény itt olvasható.

2014. szeptember 17. A TEBÉSZ sajtóközleményt adott ki, melyet bejelentésként közvetlenül eljuttatott az MNB részére is. Szervezetünk szerint: “Jogsértés gyanúja miatt fel kell függeszteni a Norbi Update Lowcarb Nyrt. nyilvános részvényértékesítését”.
A bejelentés lényege, hogy a TEBÉSZ a nyilvános értékesítéshez kapcsolódó egyik nyilvános rendezvényről szóló sajtóbeszámolókban Schóbert Ferenc Norbert, a Társaság igazgatónácsi elnöke részéről elhangott olyan kijeletéseket talált, melyek nem szerepeltek az összevont tájékoztatóban. Mivel e kettős kommunikáció alkalmas lehet a befektetők megtévesztésére, így álláspontunk szerint ez jogsértő. Ezért a TEBÉSZ vizsgálatot és a részvényértékesítési eljárás azonnali felfüggesztését kérte az MNB-től.
A sajtóközlemény itt olvasható.

2014. szeptember 8. Megkezdődött a Norbi Update Lowcarb Nyrt-t. részvényeinek nyilvános forgalombahozatala, értékesítése. Fő forgalmazó a Buda-Cash Brókerház, társforgalmazók az Erste Befektetési Zrt., a Random Capital Broker Zrt., valamint a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt.
Az értékesítési eljárás lényege, hogy a Társaság két 50-50%-os tulajdonosa (Schóbert Ferenc Norbert és Schóbert Réka, celebnevén Rubin Réka) a részvényvásárlási szándékukat jegyző befektetőknek saját részvénypakettjéből adja el az igényelt mennyiséget. Az eladásra meghirdetett mennyiség minimum 800.000 db, maximum 2.200.000 db részvény. A 10 forint névértékű részvény eladási ára 990 Ft/részvény lett. Jegyzési időszak szeptember 8-tól szeptember 26-ig került meghirdetésre.
A hirdetmény alapján a forgalombahozati elárás akkor sikeres, ha legalább a minimálisan meghirdetett részvénymennyiséget lejegyzik a befektetők.

2014. július 22. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) H-KE-III-449/2014. számú határozatában (aláíró: Dr. Windisch László MNB alelnök) jóváhagyta a Norbi Update Lowcard Nyrt. (székhelye: 1031 Budapest, Záhony u. 7. B épület; cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-047754) részvényeinek nyilvános értékesítéséhez és szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített összevont tájékoztató és hirdetmény közzétételét. A határozatot az MNB csak augusztus 26-án tette közzé honlapján.
Az MNB határozat itt olvasható.
Az engedélyezett összevont tájékoztató itt olvasható.

Genesis Nyrt. csalás gyanús tőkemelésének ügye /2010

Az ügy lényege:

Mint az az események előrehaladtával fő csapásirányként kibontakozott, egy magyar nagybefektető offshore cégek anonimitása mögé bújva, a hazai jogszabályok szándékos kijátszásával akarta megszerezni magának a régóta semmit sem csináló, csak a kisbefektetőket földrajzilag távoli helyeken lévő zseniális projektekkel hitegető tőzsdei cég irányítását. Az átvételt kitaláló személy kiléte és szándékának pontos indítéka nem került nyilvánosságra, de a TEBÉSZ-hez eljutott információtöredékek alapján mind a cégre szemet vető személy, mind elképzelésének lényege sejthető.
E szerint egy magyar magánszemély, saját egyéb üzletei mögé akarta egy banknál újabb hitelei zálogaként letétbe helyezni a BÉT-en jegyzett Társaság megszerzendő részvénycsomagját. Terve vélhetően nem sikerült, mivel az ügy kipattanása után egyrészt jelentősen romlott a cég hírneve, másrészt a töredékére hulló részvényárfolyam miatt már kevesebbet ért az irányító részvénycsomag, mint amennyit a tőkemelési apportra és annak “felfujására” költött az üzletember. Így anonimitásának megőrzése érdekében inkább veszni hagyta “befektetését” és kimenekült a “projektből”.
Ezt követően a bányatevékenység “szakmai” hátterét bizonyítani hivatott, már korábban a cég irányításába került néhény magánszemély évek alatt sem tudott igazi befektetőt találni és ténylegesen működőképes tevékenységet felmutatni, így a Társaság hosszú agóniában kimult.

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2015. augusztus 5. Eddig példátlan lépést tett az MNB, mint pénzügyi felügyelet. Még nem volt példa ugyanis arra, hogy egy felszámolásba került cég évekkel korábbi tevékenysége kapcsán “figyelmeztetés, rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezés intézkedések, és felügyeleti bírságok alkalmazásáról, továbbá piacfelügyeleti bírságok kiszabásáról” szóló határozatot hoztak volna.
A HUN MINING Érc- és Ásványfeldolgozó Befektetési NyRt “felszámolás alatt” ellen július 30-án hozott, de csak ezen a napon közzétett határozat (aláíró: Dr. Windisch László MNB alelnök) a cég 2012-2015 közötti tevékenységére vonatkozóan lefolytatott célvizsgálat alapján tett megállapításokat és jövőre(!) vonatkozó kötelezettségeket. Továbbá 19 tételben összesen 84.660.000 forint értékű bírságot és 10.354 forint eljárási költséget szabott ki a felszámolás alatt lévő cégre.

Az MNB határozat egyes részei a felszámolásra tekintettel megmosolyogtató, komolytalan benyomást keltenek, ugyanakkor az elmarasztaló részek jogi relevanciával bírhatnak – egyéb bizonyítékokkal együtt – kártérítési igényekhez. Ezek behajthatósága azonban a felszámolási eljárásra tekintettel kétségesek.
Más vélemények szerint, az MNB jelen határozata és áprilisi lépései már a cégvagyon jövőjével kapcsolatos “magasabb összefüggések” felé mutatnak.
(A cég felszámolója ebben a hónapban egymilliárd forintos kikiáltási árral meghirdette a meddőhányókból másodlagosan kinyert 250 ezer tonna Barit mix I. nevű azon alapanyagot, amelyből a társaság a saját receptúrájával különleges, sugárvédő betont kívánt előállítani.)

Az MNB teljes határozata itt olvasható.

A vizsgálat által feltárt piacbefolyásolási trükkök miatt az MNB bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárást is kezdeményezett. Ez már a második a bányaprojekttel összefüggésben.

2015. április 13. Furcsa, eddig nem látott határozatsorozatot tett közzé a felszámolás alatt lévő céggel kapcsolatban az MNB, mint pénzügyi felügyelet. Ezen a napon hét olyan, március 10-én született határozat jelent meg, amelyek a cégre 2011-2013 között kiszabott, de általa be nem fizetett felügyeleti bírság végrehatását szüntette meg. Mivel a közzétett határozatokból az MNB-nél kitörölték az indoklásokat, így nem tudható, hogy mi a jogi magyarázata a szokatlan intézkedésnek.

2015. március 11. A felszámolási eljárás megindulása miatt a Budapesti Értéktőzsde – Bevezetési és Forgalombantartási szabályzatára tekintettel – törli a Társaság részvényeit Terméklistájáról. Az utolsó kereskedési nap március 6-a volt.
Ezzel a Novotrade néven 1991. április 9-én, 10.000.- Ft-os névértéken, részvényenként 24.000.- forintos bevezetési árral induló Társaság, 500 forint nevértékű, a BÉT “Standard” (korábban “B”) kategóriájában jegyzett részvénye 2,40 Ft-on (kettő egész négytízed forinton!!!) elhagyta a magyar tőzsdét.

2015. február 20. A több éve fenálló jelentős mértékű adótartozásai, felügyeleti bírság tartozásai és egyéb szállítói tartozások miatt jogerősen felszámolás alá került a Társaság.
Aktuális neve: HUN MINING Érc- és Ásványfeldolgozó Befektetési Nyrt. (1148 Budapest, Kerepesi út 78/F. 1. em. 6.)
Aktuális cégjegyzékszáma: 01-10-047607; adószáma: 10181678-2-42

2012. július 12. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság egyesítette a TEBÉSZ a feljelentésére indult büntetőeljárást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) “színlelt ügylet megkötésével elkövetett tőkebefektetési csalás bűntettének gyanúja miatt” tett feljelentésére indult büntetőeljárással.
A TEBÉSZ feljelentésére indult nyomozás eredményeként a Fővárosi Főügyészség 2015-ben vádat emelt Varga István ellen. A nyomozás megállapításai szerint ő szolgáltatta a befektetési ajánlatban szereplő valótlannak bizonyult adatokat. A cég más vezetői “mindössze” gondatlanul jártak el, amikor nem ellenőrizték ezen adatok valóságtartalmát. Például nem ellenőrizték a hivatkozott banki hitel tényleges meglétét.
A nyomozás azt is kiderítette, hogy a tőkemelést apportokkal végrehajtó, felvásárlási ajánlatot azonban törvénysértő módon nem tevő – majd a PSZÁF részéről megtalálhatatlannak bizonyult – titokzatos dél-afrikai társaságok alapításához, mint résztulajdonos szintén volt köze Varga Istvánnak.

2011. augusztus 15. Nevet váltott a Társaság.
Új neve: HUN MINING Érc- és Ásványfeldolgozó Befektetési Nyrt.

2011. június 1. Nevet váltott a Társaság.
Új neve: Genesis Mining Érc- és Ásványfeldolgozó Befektetési Nyrt.

2011. április 20. “Újabb furcsaságok a Genesis Energy Nyrt. bányaprojektje körül” címmel sajtóközleményt jelentett meg a TEBÉSZ, mivel  a Genesis Energy Befektetési Nyrt. bányaprojektjének megvalósíthatóságát tovább gyengítő adatokat tartalmazó furcsa irat került szervezetünk birtokába.
A több mint 30 oldalas, igen bonyolult jogügyletet tartalmazó közjegyzői okiratban a bányaprojekt új központi elemének számító rudabányai meddőhányó egy részét az egyik leánycég, valamint a cég vezetéséhez köthető magánszemély tulajdonosai látszólag vadidegen offshore cégek tartozásainak fedezeteként zálogjoggal és elidegenítési tilalommal terhelték meg.
Ráadásul a 2010. április 14-ei „Befektetési Ajánlat” szerint a meddőhányóval a Pólus Kincs Zrt. nevű leányvállalat rendelkezett, ám a közjegyzői iratból most az kiderül ki, hogy ez sem volt pontos megfogalmazás. A meddőhányó egy része ugyanis titokban valahogy ott maradt a projekt megálmodóinál.
Az összesen 600 millió forintos tartozás után a Genesis leánycég, a Pólus Szikla Kft. 2022. június 30-ig vállalt kézfizető kezességet.
A kézfizető kezességvállalás közzététele azonban teljesen elmaradt, pedig annak nagysága a Pólus Szikla Kft. jegyzett tőkéjének 6 és félszeresét is meghaladja, ráadásul már az első részletfizetéssel is elmaradt az eredeti adós. Így az esetleges zálogjogérvényesítés teljesen megakadályozhatja a társaság meghirdetett tervszerű működését. A közjegyzői irat alig egy hónappal a 2010. áprilisi Genesis tőkeemelés után készült.
A TEBÉSZ teljes sajtóközleménye itt olvasható.

A TEBÉSZ szerint, a bányaprojekt körül kialakult csalásgyanús ügy felderítésének egyik kulcskérdése lehet, hogy a három magánszemély miért volt hajlandó elzálogosítani állítólag értékes ipari ingatlanát olyan külföldi cégek tartozásainak fedezeteként, amelyekhez látszólag semmilyen tulajdonosi kötődésük sincs.

2011. január 7. Feljelentést tett a TEBÉSZ a Budapesti Rendőr-főkapítányságon ismeretlen tettes ellen “különösen nagy értékre (kb. 2 milliárd Ft) elkövetett tőkebefektetési csalás” bűncselekményének alapos gyanúja miatt a GENESIS Energy Befektetési Nyrt. (Cg. 01-10-041020, adószám: 10181678-2-42) 2010. április 14-én közzétett “befektetési ajánlat”-ában írtak miatt. A TEBÉSZ feljelentésében összesen 6 olyan témakört jelölt meg, ahol a „Befektetési ajánlat” készítői nem a pontos tényeket közölték a tőkepiac szereplői felé.
A TEBÉSZ azért volt kénytelen a gyanús esemény után több mint fél évvel önállóan lépni az ügyben, mivel szerinte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének céggel szembeni vizsgálata indokolatlanul elhúzódik.
A feljelentés tényéről és annak részbeni tartalmáról kiadott TEBÉSZ sajtóközlemény itt olvasható.

2010. szeptember 15. “Csalás gyanús a Genesis Energy Nyrt. tőkeemelése” címmel sajtóközleményt adott ki a TEBÉSZ. Ebben érdekvédelmi szervezetünk azon gyanújának adott hangot, miszerint: “A társaság vezetésének már a befektetési ajánlat összeállítása és a tőkeemelést kimondó közgyűlés előtt tudatában kellett lennie a bányavásárlási lehetőséggel kecsegtető apport kiüresedéséről, azt mégis elhallgatta a részvényesek elől, így felvetődhet a tőkebefektetési csalás gyanúja is.”

A TEBÉSZ egy kisrészvényesi bejelentésre kezdte el vizsgálni az apporttal történt alaptőke-emelés hátterét. A kizárólag nyilvánosan hozzáférhető adatokra épülő szakértői vizsgálat a cég április 14-én közzétett befektetési ajánlatában gyanús adatra lelt. A tőzsdei társaságnak új tevékenységet hozó apport legfontosabb eleménél, a Rudagipsz-Mix Zrt-nél a rudabányai bányatelepre vonatkozó adás-vételi szerződést az ismertető arra a Hasit Hungária Kft-re hivatkozva említi, amely már a közgyűlés előtt több hónappal felszámolás alá került. A felszámolás tényét azonban a befektetési ismertető elhallgatja.
A TEBÉSZ ezután megkereste a rudabányai bányát és a kitermelési eszközöket ténylegesen birtokló Hasit Kft. felszámolóját, hogy információkat kérjen tőle az adás-vételről. A felszámoló válaszából a Genesis tájékoztatójának újabb részleteiről derült ki, hogy az nem a valós, vagy nem az aktuális tényeket tartalmazza.
A TEBÉSZ teljes sajtóközleménye itt olvasható.
A kifogásolt befektetési ajánlatot itt olvashatja.

2010. április 14. A Budapesti Értéktőzsdére 1991. április 9-én Novotrade néven bevezetett, majd többször nevet váltott, ekkor éppen GENESIS Energy Befektetési Nyrt. néven futó társaság tőkemelési céllal befektetési ajánlatot tett közzé. Ebben a jővőre vonatkozóan egy bányászati tevékenységet folytató cég képét vetítette a befektetők elé.

A MOL (és bármely más tőzsdei társaság) menedzsmentjének ellenszenvét kiváltó felvásárlás megakadályozását lehetővé tevő jogszabályváltoztatás ügye / 2007

Az ügy lényege:

Az osztrák OMV osztrák olajcég jelentős befolyást szerzett a MOL Nyrt-ben, majd a MOL teljes felvásárlására készült. A MOL menedzsmentje (Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató, Csányi Sándor alelnök, az OTP Nyrt. elnök-vezérigaztója) a kormánynál és az ellenzéknél egyszerre olyan jogszabálymódosítást lobbiztak ki, mely lehetőséget adott a tőzsdei cégek legfelsőbb vezetőinek, hogy akár saját tulajdonosaik többségi akaratának ellenében is hozhassanak olyan intézkedéseket, melyek megakadályozhatják a társaság felvásárlását és a menezsment leváltását.

Eseménysor: (időrend aulról felfelé)

2009. május A Bruxinfó értesülése szerint az Európai Bizottság e hónapban lezártnak nyilvánította a lex Mol ügyében indított kötelezettségszegési eljárást anélkül, hogy erről külön tájékoztatást tettek volna közzé. Az akta kurta-furcsa lezárása egyes megfigyelők szerint azért történt így, mert az eljárást kezdeményező OMV a Bizottság által az összeolvadás fejében kért engedményeket sokallva, még 2008. augusztusában önként visszalépett vásárlási szándékától és lemondott arról, hogy többségi tulajdont szerezzen a Mol-ban.

2007. november Az Európai Bizottság  kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben „a közellátás biztonságában különösen fontos vállalatokra vonatkozó törvény bizonyos aktusainak módosítása”, vagyis az úgynevezett lex MOL egyes passzusai miatt, amelyek Brüsszel megítélése szerint korlátozták a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát.

2007. október 8. Az Országgyűlés elfogadta a lex MOL néven emlegetett jogszabályt, mely a tőzsde társaságok mindegyike számára védelmi lehetőséget biztosít a menedzsment által ellenségesnek kikiáltott felvásárlások ellen. A lobbytevékenység sikerességét jól jellemzi, hogy egyetlen tartozkodás kivételével csak igen szavazotot adtak le a képviselők a törvény ugynevezett végszavazásán.
Az elemzői vélemények összessége szerint “lex MOL” európai összehasonlításban az egyik, ha éppen nem a legerősebb védelmet jelenti az ellenséges felvásárlásokkal szemben, ami összességében jelentősen csökkenti a hazai részvények vonzerejét és így a befektetők érdeklődését.

2007. augusztus Az OMV közzétette a MOL összes részvényére vonatkozó felvásárlási szándékát.

2007. …. Az OMV részvénycsomag vásárlással 20,2%-os tulajdonrészt szerzett a MOL Nyrt-ben.

A Zalakerámia Rt. kisrészvényeseinek jogsértő módon lefolytatott kiszorításának ügye / 2005

Az ügy lényege:

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2005. november 25. A Zalakerámia Rt. érvénytelenített részvényeinek jogsértő értékesítése miatt sajtóközleményt adott ki a TEBÉSZ.

Ebben szervezetünk kifejtette, hogy álláspontja szerint a társaság valós értékük alatt értékesítette a részvényeket, az árfolyam ugyanis messze alatta van mind a tőkepiaci törvény (Tpt.), mind a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) előírásainak. Az ügy felveti a hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúját, mivel a Zalakerámia valós értékük alatt, az egyik igazgatósági tag résztulajdonában álló társaságnak adta el a részvényeket. A TEBÉSZ az ügyben feljelentésre készül, de bízik benne, hogy a felügyelet hamarabb lép, és helyreállíttatja a törvényes rendet.

A Tpt. hatályos rendlekezése kiszorításkor a felvásárlási árat tekinti kifizetendőnek, ami ez esetben 2350 forint volt. A Gt. szerint azonban a konszolidált mérleg alapján számított vagyonhányad-arányos ellenérték – ami a TEBÉSZ számítása szerint -, 3982 forint járna a kiszorítás miatt érvénytelenített részvényekért cserébe. Összesen több mint 270 ezer darab részvényről van szó, amelyeknek a vagyonhányad szerint számolt összértéke meghaladja az egymilliárd forintot.

A Zalakerámia Rt.-ben a többségi tulajdonos LasselsbergerCeramics Kft. a 2005. július 4-én zárult nyilvános vételi ajánlattal 89,7 százalékról 93,6 százalékra növelte tulajdoni hányadát. A részvényeket 2350 forintos árfolyamon vásárolta meg. A vételi ajánlat lezárását követően érvénytelenítették a Lasselsbergernek át nem utalt részvényeket, és helyettük új részvényeket bocsátott ki a társaság. Ezeket adta át ezer forintért a Lasselsberger Kft.-nek. A Zalakerámia részvényeit augusztus 9-én törölték a BÉT értékpapírlistájáról.

Pick Szeged Rt-ben történt jogsértő befolyásszerzés ügye / 2005

Az ügy lényege:

A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató közvetett tulajdonában álló Dél-magyarországi Húsipari Rt. (DélHús Rt.) 2005. március 16-án Pick törzsrészvényeket vásárolt a többségi tulajdonos, a Leisztinger Tamás érdekletségében álló Aragó Rt-től, mellyel 31,21%-os tulajdoni hányadra és 32,16%-os mértékű szavazati jogra tett szert.
Az ügy látszólag másik szála, hogy a magyar tőkepiacon addig ismeretlen két magánszemély (Csarodai János és Brazsák József) ugyanazon offshore cégtől kapott kölcsönnel, a 2005. április 11-ei rendkívüli közgyűlés napján egyenként 31,8807% – 31,8807%-os tulajdoni hányadot és így 32,845% – 32,845%-os szavazati jogot megtestesítő törzsrészvény csomagot vásárolt szintén az Aragó Rt-től.
Mivel az Aragó Rt. (az aznapi részvénykönyvi bejegyzés szerinti többségi részvényes) nem ment el a 2005. április 11-ei közgyűlésre, így a DélHús Rt., a leadott szavazatok 99,9%-ával lecserélt igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokon keresztül átvette a tőzsdei társaság irányítását. Másnap a vezérigazgatói és annak helyettesi székébe is új ember került.
Az ügy mindenkét szálán nevesített szereplőket szándékos törvénysértőnek kimondó PSZÁF határozatokban feltárt jogsértő állapotot a DélHús Rt. részéről tett – gálánsnak egyáltalán nem mondható – vételi ajánlat “oldotta fel”.A két magánszemély a PSZÁF őket elmarasztaló határozatát bíróságon megtámadta, így az ügy háttere részben ezen bírósági eljárás ítéletének szövegéből vált ismertté. A bíróság a PÁSZÁF elmarasztaló határozatát, annak megalapozottságára tekintettel hatályban hagyta.A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF – főigazgató: Marsi Erika) vélhetően “gyáva” volt teljesen végig vinni a befolyásszerzési vizsgálatot. Nem hozott nyilvánosságra ugyan is olyan határozatot, melyben megállapította volna, hogy a hitelt adó offshore cég kihez kötődött, illetve, hogy honnan származott az több mint 2 milliárd forintnyi pénz, melyet az offshore cég a két magánszemélynek a részvénycsomagok megszerzésére adott kölcsön. Pedig több jel is mutatott kapcsolatot a strómanok és a végső vevő között. Ezek közül a leglátványosabb Csarodai János kapcsolati hálója volt, miszerint míg Csányi a Mol igazgatótanácsának, addig Csarodai a Mol felügyelőbizottságának volt a tagja, továbbá Csányi akkortájt alakult magánalapítványának is kuratóriumi tagja volt.A Manager Magazin az ügy lezárulta után azt írta, hogy a két milliárdos üzletember környezetében elismerték feléjük a szándékos jogsértéseket, de a Leisztinger Tamás irányítása alatt veszteségessé váló cég egybentartásának sürgősségi érdekére hivatkoztak.Az ügyben összesen kiszabott 160 millió forintnyi PSZÁF bírság a felvásárolt 5,03%-nyi közkézhányadra számítva részvényenként 901 forint plussz kiadást jelentett Leisztinger Tamás, vagy Csányi Sándor cégei számára attól függően, hogy melyikük dolgozta ki a koncepciót.

Eseménysor: (időrendben alulról felfelé):

2005. november 4. Az át nem adott részvények érvénytelenítésével és a helyettük kibocsátott új részvények átadásával a Csányi Sándor OTP vezért közvetett tulajdonában álló DélHús Rt. a PICK Szeged Rt. 100%-os tulajdonosa lett. Az ezt megelőző úgynevezett kiszorítási eljárásban – a Tpt. hatályos előírása alapján – 2664 Ft-os saját tőke értéken jutott hozzá a cég a nyilvános vételi ajánlatban részére fel nem ajánlott részvényehez.A Budapesti Értéktőzsdén 1992 december és 2002 november között jegyzett Pick Szeged Rt. a következő, december 15-én tartott rendkívüli közgyűlésén nyilvános részvénytársaságból egyszemélyes zártkörű részvénytársasággá alakult át.

2005. szeptember 9. Lezárult a felvásárlási időszak. A DélHús 98%-os tulajdonosa lett a PICK Szeged Rt-nek.

2005. július 19. A PSZÁF közzétette E-III/26.054-1/2005. számú határozatát (aláíró – Marsi Erika főigazgató) a DélHús Rt. “által a PICK Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. szavazati jogot biztosító törzsrészvényeire tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásáról”.
A PSZÁF határozata itt olvasható.
A jóváhagyott vételi ajánlat itt olvasható.

Ugyanezen a napon tette közzé a PSZÁF III./PJ-27/2005/B. számú határozatát is a DélHús Rt. és az Arago Rt. törvénysértő együttműködése és megállapodása miatti kiszabott 30-30 millió forintos bírságról. A határozat szerint a két cég olyan megállapodást kötött, mely lehetővé tette a DélHús Rt. számára, hogy közgyűlésén 33 %-ot meghaladó szavazati jog gyakorlásával egyedül megválaszthassa a PICK Szeged Rt. vezető tisztségviselőinek, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségét. A két cég szintén bíróságon támadta meg a határozatot, ám a bírósági ítélet elutasította a keresetüket.
A PSZAF határozata itt olvasható.

2005. július 6. A PSZÁF közzétette III./PJ-25/2005/B. számú határozatát (aláíró: Marsi Erika PSZÁF főigazgató) két magánszemély “PICK Szeged Rt.-ben történt befolyásszerzés összehangolt magatartás révén való megvalósulása tárgyában”.
A megállapító és bírságoló határozatok tartamához képest meglehetősen szokatlan – és törvénysértő – módon, indoklást egyáltalán nem tartalmazó határozat szerint Csarodai János és Brazsák József a megszerzett Pick Szeged Rt. a részvényekkel olyan befolyásszerzést valósítottak meg, amely sértette a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályokat. Az együttműködésük részleteit azonban a határozat – részletes indoklás hiányában – nem fedte fel a közvélemény elött.
A PSZÁF a két magánszemélyt, részvényeik 60 napon belüli elidegenítésére szólította fel, egyben felfüggesztette a részvényesek tagsági jogait. Továbbá személyenként 50-50 millió forintos bírsággal súlytotta őket.
A PSZÁF határozata itt olvasható.

A két magánszemély bíróságon támadta meg a PSZÁF határozatát. A bíróság azoban a PSZÁF-nek adott igazat, így a határozat hatályban maradt. A PSZÁF részéről “lebutított” formában közzétett bírósági ítéletben jól követhető az eseménysor és a két magánszemély életidegen, a strómanság jeleit mutató befektetésének részletei.
A Fővárosi Bíróság ítélete itt olvasható.
(Az ítélet szövegét, a jobb érthetőség érdekében részben helyreállítottuk, így a PSZÁF határozatokban nevesített szereplők teljes nevükön, míg a külső érintettek csak betűkkel, vagy monogrammal szerepelnek.)

2005. június 10. A DélHús Rt. 1046 forintos vételi ajánlatot jelentett be az 1000 forint névértékű Pick-részvényekre.
Az ajánlat meglehetősen alacsony, hiszen a cég egy részvényre számított saját tőkéje a felajánlott vételárnak több, mint a duplája.
(A Tpt. ekkor még nem írta elő vételi ajánlatnál a súlyozott forgalmi érték és a saját tőke érték közül a magasabb érték kötelező figyelembe vételét. Ez csak a kiszorításkor volt előírás.)

2005. április 13. Két magánszemély külön-külön közleményt jelentetett meg arról, hogy a Pick közgyűlésének napján eladta részükre a Leisztingert Tamás tulajdonában álló Arago Befektetési Holding Rt. az összesen 63,76%-os mértékű tulajdoni részesedést és 65,69%-os mértékű szavazati jogot megtestesítő maradék részvénycsomagját. A magyar tőkepiacon addig ismeretlen vevők Csarodai János és Brazsák József azonos arányban lettel a Pick Szeged Rt. új tulajdonosai. Mindketten ugyanannyi, 1 041 820 db, egyenként 1000 Ft névértékű, névre szóló, A sorozatú Pick Szeged Rt. dematerializált törzsrészvényt vásároltak, így mindketten 31,8807%-os mértékű tulajdoni részesedéssel és 32,845%-os mértékű szavazati joggal rendelkeznek a Pick Szeged Rt.-ben.Mivel a Pick részvényei dematerializált formában “léteznek”, így azok átadását csak úgynevezett transzferálással lehet megvalósítani, ami egy naptári napot vesz igénybe. Ebből következően április 11-én még az Aragó Rt. tudott volna az aznapi részvénykönyvi állapot szerint jogszerűen résztvenni és szavazni e részvényekkel a közgyűlésen. Mint később kiderült, ezen a “banánhéjon” csúszot el a PSZÁF előtt a trükkös befolyásszerzési terv, és ez a hiba világított rá az ügy két szálának vélelmezhető kapcsolatára is.

2005. április 11. A PICK Szeged Rt. közgyűlésén – a többségi tulajdonos Aragó Rt. távolmaradása mellett – a Csányi Sándor OTP Rt. elnök-vezérigazgató közvetett tulajdonában álló, 31,21%-os tulajdoni hányaddal és 32,17%-os szavazati aránnyal rendelkező DélHús Rt. a régi tisztségviselők viszahívásával és új igazgatótanácsi és felügyelő bizottsági tagok megválasztásával átvette a cég irányítását. Az új igazgatóság másnap saját soraiból választva vezéigazgatónak és helyettesének is új személyeket nevezett ki.

2005. március 18. A Pick Szeged Rt. új napirendi pontokkal egészítette ki az április 11-ére összehívott közgyűlésének meghívóját. Ezek az alábbiak lettek:
1. Alapszabály-módosítás a már meghirdetett [a) pont] tevékenységi körön kívül az alábbiakban:
b) Az egyes határozatok meghozatalára vonatkozó speciális szabályok kiegészítése (alapszabály 17.2.2.)
c) Cégjegyzésre jogosultság módosítása (alapszabály 32.1.) (Az alapszabály módosításának elfogadásához 3/4-es többség szükséges.)
2. Az igazgatóság tagjainak visszahívása
3. A felügyelőbizottság tagjainak visszahívása
4. Igazgatósági tagok megválasztása
5. Felügyelőbizottsági tagok megválasztása, díjazás megállapítása

2005. március 17. A Pick Szeged Rt. tájékoztatást jelentetett meg tulajdonosi körében bekövetkezett változásról.
Ennek alapján, 2005. március 16-án a Csányi Sándor OTP Bank elnök-vezérigazgatója közvetett tulajdonában álló Dél-magyarországi Húsipari Rt. (DélHús Rt.) 1 020 000 db, egyenként 1000 Ft névértékű, névre szóló, A sorozatú, Pick Szeged Rt. dematerializált törzsrészvényt vásárolt a 94,97%-os tulajdoni részesedéssel és 97,85%-os mértékű szavazati joggal rendelkező, Leisztingert Tamás tulajdonában álló Arago Befektetési Holding Rt-től. Ezen üzlet következtében a DélHús Rt. 31,21%-os mértékű tulajdoni részesedésre és 32,16%-os mértékű szavazati jogra tett szert a Pick Szeged Rt.-ben.
Az Aragó Rt-nek így 63,76%-os mértékű tulajdoni részesedésre és 65,69%-os mértékű szavazati jogra csökkent a befolyása a BÉT-ről már három évvel korábban kivezetett Társaságban.
Csányi e befolyásszerzését csak április 1-jén tette közzé.

2005. március 9. A Pick Szeged Rt. közzétette április 11-ére összehívott rendkívüli közgyűlésének meghívóját. Ebben még csak egyetlen napirendi pont szerepelt:
“1. Az alapszabály módosítása a társaság tevékenységi körére vonatkozóan”

Kisrészvényesek E.ON leányvállatokból (Édász, Dédász, Titász) történt kiszorításának ügye / 2004

Az ügy lényege:

Az E.ON Hungária Rt., mint anyavállalat 90% fölötti tulajdonosként indított felvásárlási ajánlatának lezárását követően, a Tőkepiaci törvény aktuális szövegezésének figyelmen kívül hagyásával bejelentette kiszorítási szándékát.

A Tpt. ekkor hatályos rendelkezése a következőt írta:
76.§ (2) “Az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint kilencven százalékát megszerezte … harminc napon belül vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvények tekintetében.”

A TEBÉSZ álláspontja szerint a kisrészvényesek kiszorítására ez alapján csak a felvásárlási ajánlattal  90%-ot átlépő felvásárló jogosult. Ezért az E.ON Hungária Rt., mint felvásárló a kiszorítással a kisrészvényesekkkel szemben jogsértést követ el.
Az E.ON anyavállalat szerint akkor is van lehetősége a kiszorításra, ha már a felvásárlási ajánlat előtt is 90% fölötti tulajdonos volt.

A kiszorítás, vagyis a kisrészvényesek részvényeinek akaratuk ellenére történő elvétele hosszabb huzavona után az E.ON csoportagok egymással szembeni – a TEBÉSZ szerint előre megbeszélt forgatókönyv alapján lejátszott, így jogsértő – választottbírósági eljárásban hozott megengedő ítéletre hivatkozva végül megtörtént. A jogszabály szövegét pedig egy éven belül úgy módosították, hogy az ehhez hasonló esetekben is lehessen kiszorítani.

Külön furcsaságai az ügynek:
– A PSZÁF egyetlen egyszer sem nyilvánított egyik jogértelmezés mellett sem véleményt az ügyben, majd hatáskörének hiányára hivatkozva tétlenül nézte végig a fejleményeket,
– Az Igazságügyi Minisztérium egyik magas beosztású vezetője rövid időn belül, egymásnak teljesen ellentétes tartalmú jogértelmezésről írt levelet a BÉT-nek, illetve az E.ON-nak. Előszőr a TEBÉSZ álláspontjával egyező véleményének adott hangot, kicsit később viszont már az E.ON álláspontjával egyező véleménye lett,
– Az üggyel összefüggésben több különböző bíróságon (rendes bíróságok, választott bíróság) egymásnak is ellentmondó, illetve furcsa eljárások és ítéletek, és egyéb döntések születtek.

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)