A Buda-Cash brókerház felszámolását eredményező különösen nagy összegű csalássorozat ügye / 2015

Az ügy lényege:

A brókercég tulajdonos-vezetőinek önfeljelentése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint pénzügyi felügyelet által indított vizsgálat és a rendőrségi nyomozás 15-18 évre is visszavezethető, összesen több mint 110 milliárd forintos csalássorozatot tárt fel. A hírek kettős nyilvántartásról, fiktív névre szóló ügyfélszámláról és az ügyfelek pénzének és értékpapírjainak eltulajdonításáról szóltak.
Mind a felügyeleti biztos irányítása alatt, mind az indokoltnál lassabban haladó felszámolási eljárásban szakmai ismeretek hiányából, gondatlanságból és szándékosságból eredő további jogsértések, valamint jelentős erkölcsi problémák adódtak.

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2017. január 31. Új bírói tanács kijelölése után ezen a napon újrakezdődött a Fővárosi Törvényszéken a Buda-Cash-ügy öt vádlottjának korábban megszakadt büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. V. Pétert és társait különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolják.
A korábbi félbeszakadás, illetve az új bírói tanács kijelölésének oka a sajtóhírekben nem szerepelt.

2016. június 30. Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken a százmilliárdos sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolt Buda-Cash-vezetők büntetőpere.

2016. március 29. Benyújtotta a Fővárosi Törvényszékhez a vádiratot Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség. Bár a nyomozás során eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, végül hat személlyel szemben a nyomozást megszüntették. Hivatalos megfogalmazás szerint Varga Péterrel és társaival szemben emeltek vádat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztás, csalás és egyéb más bűncselekmények miatt. A Buda-Cash ügy többi vádlottja is az igazgatóság tagja volt. Így Pintér Zoltán alapító-tulajdonos, Tölgyesi Péter vezérigazgató, Gyarmati János és Pál Gyula.

Furcsa módon a vádirat szerinti a sértettek nem az eltűnt pénzek és értékpapírok tényleges tulajdonosai az ügyfelek, hanem maga a Buda-Cash Brókerház. Ennek hivatalos indoka az, hogy a vagyont – jogsértő módon – együtt, ömlesztve kezelték a cégnél. A vádirat 60 oldal, az együttes kár 115 milliárd forint.
Az ügyészségi indoklás azonban erősen szakmaiatlan, mivel az egyéni ügyfélszámlák alapján pontosan tudni, hogy melyik ügyfelet mennyi kár ért, hiszen ez alapján kártalanítja őket a BEVA. E trükkel azonban komoly jogfosztást okozott az ügyészség, mivel így a károsult nagyobb ügyfeleket elzárta attól a lehetőségtől, hogy, mint sértettek a vádlottakkal szemben is felléphessenek a BEVA eljárásban meg nem térült kárukat követelve.

A vádirat három vádpontot fogalmaz meg:
1. Anélkül vásároltak tőzsdei értékpapírokat az ügyfelek pénzéből, hogy erre az ügyfelek megbízást adtak volna. Időszak: 2007 április – 2014 május, a kár összege: 40,2 milliárd forint.
2. Varga Péter elsőrendű vádlott offshore számlákra utalt pénzeket a Buda-Cash vagyonából, pénzmosás gyanúját felkeltve. Időszak: 2008 április – 2014 május, az ellopott pénz: 9,2 milliárd forint.
3. A későbbi DRB bankcsoportot adó takarékszövetkezetek vagyonának megszerzése, a Buda-Cash hiányzó vagyonának pótlása ezáltal. Időszak 2007-től folymatosan, a kár összege. 66 milliárd forint.

A csalássorozat megvalósításnak kulcsa egy fiktív személy, „Karácsony Miklós”. Az ő nevén lévő technikai álszámlával leplezte el a a Buda-Cash a felügyelet előtt a valóban meglévő vagyon és az ügyfelek felé kimutatott vagyon különbözetét.

2016. március 1. A Befektető-védelmi Alap (Beva) ideiglenesen felfüggeszti a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítását, mivel a felszámoló azt közölte az alap felé, hogy „ügyfeleknek járó kártalanítás kiszámításához átadott adatokat – a meglévő és hiányzó eszközök arányának módosítása miatt – utólagosan korrigálni kívánja”, ez pedig érintheti az ügyfeleket megillető kártalanítás összegét.

A BEVA teljes közeléménye itt olvasható.

A PSFN-nek e tárgyban sem sikerült időben tájékoztatnia a volt ügyfeleket. Saját e tárgyú tájékoztatóját csak az után tette közzé, hogy a BEVA közleménye alapján már tele volt az üggyel a sajtó.

A PSFN közelménye itt olvasható.

2016. február 26. Eredményt hirdetett a felszámoló a Buda-Cash által kezelt ügyfélvagyon átruházására, azaz további kezelésre 2016. január 15-én kiírt pályázatban. E szerint, az ügyfélvagyon kiadásának gyorsítását lehetővé tevő felhívásra egyetlen pályazat érkezett, melyet az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. nyújtott be. A felszámoló közleménye szerint „az ajánlat érvényes, továbbá minden tekintetben megfelel a jogszabályi és a nyilvános pályázati kiírásban foglalt feltételeknek”.

A pályázat eredményhirdetése azonban a TEBÉSZ szerin jogsértő. A Matolcsy György, azaz a Magyar Nemezti Bank (MNB) elnöke unokatestvérének érdekeltségébe tartozó NHB Bank ugyanis úgy nyerte meg az MNB 100%-os tulajdonában álló felszámoló cég, a PSFN által kiírt pályázatot, hogy azon el sem indulhatott volna. Nem felel meg ugyanis a kiírás 19. oldalán írt egyik alapvető feltételnek. Nem rendekezik országos hálózattal.
„Az állomány-átruházással érintett ügyfelek jelentős számára, és az országon belüli eltérő földrajzi elhelyezkedésére tekintettel az Ajánlattevőnek rendelkeznie kell országos lefedettséget biztosító hálózattal.”

A pályázati kiírás másik furcsa része, hogy az sokkal több ügyféltulajdonú vagyonelemet sorol fel, mint amit a felszámoló eddig bármikor is nyilávosságra hozott az ügyfelek felé.

A felszámoló közleménye itt olvasható.
A PFSN pályázati kiírása itt olvasható.

2016. február 1. A Befektető-védelmi Alap (Beva) közleményt tett közzé, melyben arról tájékoztatja a volt ügyfeleket, hogy megkezdődik a kártalanítási összegek kifizetése. A közleményéből azonban egyértelműen kitűnik, hogy ez a közel 12 ezer károsult közül, csak alig pár ezer ügyfelet érint. Azokat akik adatait a felszámoló már átküldte az alap részére. A BEVA közleménye szerint a kifizetéseket végző takarékszövetekhez eddig 6,8 milliárd forintot utalt át.

A BEVA teljes közleménye itt olvasható.

2015. december 23. A felszámoló bejelentette, hogy lezárult a brókercéget érintő, átfogó vagyonvizsgálat. Így a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató ügyfelei részére teljes körűen megkezdődhet az elérhető vagyonelemek kiadása és a BEVA kártalanítása. A közlemény a hiánnyal érintett és elérhető eszközök kiadási arányait is tételes felsorolja.

A felszámoló közleménye itt olvasható.

2015. szeptember 30. Hét és fél hónappal a Buda-Cash-ügy kirobbanása után, a lakásán tartott házkutatást követően csalás gyanújával őrizetbe vették Pintér Zoltánt, a brókercég korábbi főtulajdonosát és vezetőjét. Két nappal később a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Egy másik, ugyan ezen a napon meggyanúsított személy szabadlábon védekezhet.
Ezzel tizenegyre emelkedett a Buda-Cash ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik.

2015. szeptember 18. A brókercég felszámolásnak elrendelés után fél évvel jutott csak eszükbe az MNB tulajdonú felszámoló cégnél, hogy az ügyfelek személyes megjelenése nélkül is van olyan jogszerű lehetőség, mely a számlatulajdonos személyes beazonosításának és a kiadható ügyfélvagyon transzfer megbízásának hiteles formáját jelenti. A felszámoló e napon kiadott közleményének utolsó bekezdése ugyanis nevesíti a közjegyző előtti transzfermegbízás beküldésének lehetőségét. Igaz, hogy e lehetőséget mint kegyes engedményt tünteti fel, de ettől még igazi újításnak tekinthető az eljárásban.

Amennyiben a felszámló végre általánosan is átlépne a személyes egyeztetés szükségszerűségének beteges ragaszkodásán, úgy a közjegyzői iratok – mint közhiteles iratok – tömeges alkalmazása jelentősen lecsökkentené a fellelhető vagyonelemek kiadási idejét minden károsult számára. Így a még jogsértő módon el sem kezdett, hiányosan fellelhető eszközök kiadásának esetében is. Ezzel pedig a jelenlegi ütem szerint előreláthatóan 3 évig is elhúzódó ügyfélvagyon kiadás procedurája akár néhány hónapra is lerövidíthető lenne.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. augusztus 03. Az MNB által irányított felszámolások egységesedésére utaló jeleként – most előszőr -, a már fél éve bűncselekmények miatt felszámolásba került három brókercég (Buda-Cash, Quaestor, Hungária) felszámolói részben azonos tartalmú közleményt tettek közzé az ügyfélvagyon kezeléséről és elszámolásának technikai részleteiről.
A közlemények egységes része, hogy a brókercég pénzforgalmi számlájára, de az ügyfelek értékpapírjai után beérkező osztalékokat nem vonják össze a cégnél fellelhető készpénz állománnyal, hanem azt elkülönítetten kezelik és csak az értékpapírok tulajdonosai között osztják szét az arányosság elve alapján.

A Buda-Cash felszámolója közleményében igéretett tett arra, hogy a már korábban kiadott értékpapírok után 712 károsultnak a zárlat alatt beérkezett osztalékokat utólag átutalja. Súlyos korábbi hibájáért azonban közleményében nem kért elnézést.

A három közlemény problémás részének látja ugyakkor a TEBÉSZ, hogy a vagyonelemek hiányát, illetve a meglévők hozadékait az MNB-s felszámolók a felszámolás kezdő időpontjától származtatják, nem pedig a felügyeleti biztos kirendelésének és az ügyfélhozzáférés letiltásának napjától. Ezzel a felszámolók joghiányos állapotot idéznek elő a brókercég felfüggesztésének napja és a felszámolás elrendelésének napja közötti időre, ami egy jogállamban nyilvánvalóan alkotmánysértő.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 20. Újabb – immár jó híreket is közlő – közleményt tett közzé a brókerháznál 232 fajta hiánytalanul fellelhető értékpapírt megtaláló felszámoló. A közlemény szerint „egy korábbi partnerénél, a Gain Capitalnél vezetett Buda-Cash számlán értékeit tartó 503 ügyfél hamarosan hozzájuthat pénzeszközeihez. Ezen pénzeszközök hiánytalanul megvannak, elszámolási vita már nincs a Gain Capitallel, és figyelemmel arra, hogy ügyfelenként nevesített alszámlán tartották a pénzeszközöket, a tulajdonosok kétséget kizáróan azonosíthatók.” Így a felszámoló megkezdte ezen érintett ügyfelek behívását és részükre a fellelt vagyonelemek kiadását.

Ugyanezen közleményben javította a felszámoló július 2-ai közleményében közzétett, de azóta már onnan törölt, a TEBÉSZ szerint akkori jogsértő álláspontját is a felszámolás idején lejáró állampapírok ellenértékeként befolyó pénzek kiadásának rendjéről. Az új, immár jogszerű álláspont szerint:
„A felszámolási eljárás kezdő időpontját követően lejárt diszkont kincstárjegyek a lejáratkor pénzzé konvertálódtak, és jelenleg pénzként vannak nyilvántartva a letéti helyek számláin. Ezen pénzösszegeket nem soroljuk be az egyéb pénzkövetelések közé, hanem az adott lejáratú diszkont kincstárjegyhez tartozó homogén csoporton belül képzünk a diszkont kincstárjegy helyébe lépő pénzeszköz csoportot, így az arányos kiadásban is azok részesülnek, akik az adott lejáratú diszkont kincstárjeggyel korábban rendelkeztek.”

A közlemény harmadik legfontos része a „befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól” szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 136. §.-ának 2015. július 7-től hatályos, a hiányos pénzügyi- és pénzeszközök kiadásnak módjára vonatkozó új rendelkezések alkalmazását ismerteti, az úgynevezett arányos kiosztást.
„Ezen eljárás során a hiánnyal érintett értékpapírokból úgynevezett homogén csoportokat képzünk. Az így létrejött csoportokban fellelhető értékpapírok és a csoporthoz tartozó tényleges tulajdoni igények arányszáma határozza meg a kiadási arányokat.” Vagyis immár egyértelművé vált, a teljes követelés és a teljes valós fellelhetőség százalékos arányában juthatnak hozzá egyenlő mértékben a volt ügyfelek a pénzügyi eszközökhöz.

Ugyanakkor ezen új elszámolási szabály egy új, később jelentőssé váló konfliktus helyzetet idéz elő. A brókercég korábbi tevékenysége – pl. a január 15-ei svájci frankos jogsértő elszámolás – miatt esetlegesen vitatott követelésekkel rendelkező ügyfelek immár akaratukon kívül akadályozzák más ügyfelekkel történő végleges elszámolást, és a részükre járó minden vagyonelem kiadását. Azon ügyfelek számára ugyanis, akiknek van vitatott követelésük, annak rendezéséig a felszámoló a Bszt. új vonatkozó rendelkezései szerint a kiadandó értékpapírokból, pénz és deviza eszközökből tartalékot tart vissza annak érdekében, hogy – esetleges jogos igényük esetén – követelésük arányos megtérülése számukra is biztosított legyen.
Az új szabály nem csak a 6 millió forint alatti BEVA kártalanítás végleges lezárulását húzhatja el évekig, de a a felszámolásban érvényesíthető e feletti követelés pontos meghatározását is lehetetlenné teszi. Mivel a vitatott követelések bírósági eljárása évekig is elhúzódhat, így gyakorlatilag minden volt ügyfélnek e perek jogerős lezárultáig várniuk kell a kártalanítás végleges elszámolására.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 2. A Buda-Cash brókerház felszámolója közzétette a magyarországi kibocsátokhoz köthető hiányzó értékpapírok listáját, valamint a brókerház két külföldi partnerénél a brókerház számláin fellelhető értékpapírok és egyéb pénzügyi instrumentumok neveit. Továbbá tájékoztatást adott arról is, hogy a brókerház saját termékeként árult „Trend portfólió” esetében sincs meg az ügyfelek teljes mértékű kielégítéséhez szükséges vagyon. Ezen kívül a – várakozások szomorú beigazolódásaként – a számlán tartott pénzkövetelésekkel kapcsolatban arról is tájékoztatta a felszámoló a nyilvánosságot, hogy szabad pénzből is kevesebb van a cég számláin, mint a teljes ügyfélkövetelés.

A közlemény tartalmazza, hogy mivel az ügyfélkövetelések teljes mértékű kielégítés nem várható, ezért „az értékpapíroknál kidolgozás alatt áll a jogi környezetbe illeszkedő kiadási menetrend”. A felszámoló a kiadási rend egyértelműsége tárgykörében hivatkozik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Bszt.) 136. §.-ának 2015. július 7-től hatályos rendelkezéseire, melyek már tartalmazni fogják az ilyen esetekben alkalmazandó felosztási mechanizmust.

A magyar értékpapírok esetében – két kivételtől eltekintve – visszaigazolódtak azon szakmai várakozások, miszerint a nagyforgalmú, likvid értékpapírok tűnhettek el a cégnél. A felszámoló ugyanakkor az általa lefolytatott „fellelhető vagyon vizsgálata” során állítólagosan pontosan megállapított hiányzó mennyiségről – sem nominális, sem százalékos értékben – érthetetlen okból – nem adott tájékoztatást.
A közleményben felsorolt, hiányzó magyar értékpapírok listája a következő:

• RICHTER GEDEON NYRT.
• A231124A07 számú állampapír
• A181220A13 számú állampapír
• FOTEX NYRT. (EUR)
• OTP BANK 16/09/19
• OPUS SEC 16/10/31
• D151223 számú diszkont kincstárjegy
• D150916 számú diszkont kincstárjegy
• D150722 számú diszkont kincstárjegy
• D150527 számú diszkont kincstárjegy
• M.TELEKOM NYRT.
• MOL NYRT. törzsrészvény
• D150401 számú diszkont kincstárjegy
• A190624A08 számú állampapír
• OTP BANK NYRT. törzsrészvény
• A201112A04 számú állampapír

A felszámoló a Saxo Bankban és a Pershing LLC-nél a Buda-Cash számláin meglévő külföldi értékpapírok, vagy pénzeszközök kapcsán arról adott tájékoztatást, hogy azok fölött a külföldi számlák negatív végegyenlegei miatt nem tud rendelkezni. Így ezeket saját hatáskörén kívülálló okok miatt, egyelőre nem tudja kiadni.

Ugyanakkor a TEBÉSZ álláspontja szerint jogilag vitatható a felszámoló közleményének azon része, miszerint a felszámolás elrendelésekor még értékpapírban lévő, a kiadot hiánylistán nem szereplő, mostanra már lejárt D150415 kincstárjegyekből befolyt készpénz kiadása „a törvény szerinti felosztással, arányosan kerül majd kiadásra, ahogy azt a Bszt. módosítása is tartalmazza”. Amennyiben ugyanis a készletből a felszámolás elrendelésekor nem volt hiány, úgy azt – a TEBÉSZ álláspontja szerint – kiadás szempontjából értékpapírként és nem készpénzként kell kezelni akkor is, ha időközben készpénz lett belőle. Vagyis nem vonható össze a felszámolás elrendelésekor meglévő egyéb készpénz állománnyal. (A közlemény e részét később törölték és egy újabb közelményben ezt javítandó, immár jogszerű elszámolási elvett tettek közzé.)

A közlemény szerint a közel 12 ezer brókerházi ügyfélből csak 3-4 ezer ügyfél juthat hozzá teljes mértékben értékpapírjaihoz.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.
A Saxo Banknál és a Pershing LLC-nél fellelhető értékpapírok és egyéb pénzügyi instrumentumok listája itt olvasható.

2015. június 12. Meglepő értesülést tett közzé az mno.hu. A lap azt írja, hogy az ügyben nem szerepel gyanúsítottként a cég alapítója, Pintér Zoltán. Továbbá csökkent a gyanúsítottak száma is, mivel értesülése szerint Pál Gyulával, a Buda-Cash igazgatósági tagjával szemben megszűnt az eljárás. A lap értesülései azért számítanak meglepőnek, mivel az MNB egyik vezetője pár nappal korában jelentette ki, hogy a vezetők is tudtak a cégnél folyó csalásokról.
Pintér 1995-ben alapította a céget, melynek az alapításától 2013-ig igazgatósági elnöke volt. Az MNB egyik korábbi bejelentése szerint a cégnél az 1998-as orosz válságnak nevezett események óta folytak a jelenlegi összeomlással összekapcsolható csalási trükkök.

2015. május 28. A Buda-Cash Brókerház Zrt. „fa” felszámolója közleményben bejelentette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda valamennyi értékpapírszámla zár alá vételét feloldotta, ezért megkezdi a volt ügyfelek felé a brókerháznál fellelhető értékpapírok kiadását. A közlemény hangsúlyozza, hogy a fellelhető ügyfélvagyon kiadása csak azokra a meghatározott értékpapírokra, befektetési termékekre terjedhet ki, melyek fellelhetősége és tulajdonosi köre minden kétséget kizárhatóan beazonosítható. A közlemény arról is tájékoztatott, hogy a felszámoló az ügyfélvagyon kiadása előtt szükségesnek tartja minden volt ügyfelet egyenként értesíteni és személyes azonosítása behívni a cég budapesti központjába.

A TEBÉSZ álláspontja szerint az volt ügyfelek (kb. 12.000 fő) egyenkénti személyes azonosítására vonatkozó felszámolói eljárás több mint furcsa, hiszen a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok 2014-es változásai miatt az ügyfeleknek nemrégen kellett ismét személyesen azonosítani magukat a bankok és brókerházak felé. Így a TEBÉSZ szerint ezen időhúzó eljárásnak csak két valós oka lehet. Vagy a nyomozóhatóságok képtelenek megtalálni az esetlegesen meglévő fantomszámlákat, vagy valamiért szándékosan húzza el az ügyfélvagyon kiadásnak eljárását a felszámoló.

2015. április 7. A pénzügyi szolgáltatók felszámolására egyedül jogosult MNB tulajdonú felszámolócég, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. lecserélte a felszámoló személyét. A felszámolás március 5-ei elrendelésekor kinevezett Krajcsó Árpád helyett e naptól dr. Réti László lett a cég felszámolója. A váltás okáról az MNB nem adott tájékoztatást.

2015. március 31. Az Országgyűlés elfogdta „a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről” szóló 2015. évi XXXI. törvényt, mely lényegét tekintve „csak” két meglévő törvény kiegészítését tartalmazta. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A módosítások lényege, hogy bevezeti a zárgondnok intézményét, melynek feladata az 50 millió forintos értékhatárt meghaladó bűntetőeljárás alá volt személyek vagyonának kezelése, a károsultak későbbi kártalanításához történő megörzése érdekében.
A MNB hatáskörét érintő ügyekben, azaz a tőkepiaci és pénzügyi szolgáltatókat érintő bűnügyekben a zárgondnok feladatait, a vagyon megőrzésének és a rendes gazdálkodás szabályainak módját külön kormányrendelet határozza meg.
Csak hogy, ez a kormányrendelet 2016 végéig sem született meg! Így a Buda-Cash Brókerház bűntetőeljárás alá vont vezetőinek cégvagyona nem került zár alá, azzal évek múlva is szabadon rendelkeztek vele. E cégvagyon – ahogy az ilyenkor várható – hamar tulajdonost is váltott, azaz átalakult eldugható készpézzé. A két legismertebbé vált cégcsoport a Buda-Cash Vagyonkezelő, amely 2016. január végétől 4B Vagyonkezelőként működik, illetve annak egyik korábbi leánycége, az Opimus Nyrt., mely egyik leányvállalatán keresztül a hazai sajtó jelentős és botrányoktól sem mentes átrendeződésében vett aktívan részt 2016 őszén. Az Opimusban például a látható fő tulajdonosok helyett offshore cégek jelentek meg, melyek sajtóhírek szerint kormányközeli vállalkozói körök kezében van. Egymás után tűntek fel ugyanis e cégcsoportok vezető testületeiben kormányközelinek tartott „intézőemberek”.

2015. március 27. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) megkezdte a volt Buda-Cash ügyfelek kárigényeinek befogadását. Az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül van lehetősége a volt ügyfeleknek kártalanítás iránti igényüket benyújtani.

Ugyen ezen a napon a fővárosi főügyész közlemény tett közzé. Ebben az áll, hogy a Buda-Cash-ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a főügyészség felügyelete mellett sikeres vagyonbiztosítási intézkedéseket tett. Az eddig feltárt, mintegy 62 milliárd forint összesített kárérték mellett ugyanis hozzávetőleg 68 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani ingatlanok, üzletrészek, bankszámlák, ingóságok és készpénz formájában.
Így a fővárosi főügyészség szerint remény van arra, hogy az eljárás sikeres befejeződésével a károsultakat kártalanítani lehessen.

Ugyanakkor a Népszabadság – bennfentes forrásokra hivatkozva – az ügyészi közleménynél magasabb értékű káradatokat tett közzé már hetekkel korábban. A március 11-ei számban megjelent cikk szerint a DRB bankból 62 milliárd, míg a brókercégtől 33 milliárd forint tűnt el.
A cikk szerint a Buda-Cash problémái 1997-ben kezdődtek saját számlás ügyleteken keletkezett 2 milliárd forintos veszteséggel, mely az évek folyámán egyre nőtt. 2000-re már 5 milliárdos volt a veszteség, de ezt a cég vezetői úgy „eldukták”, hogy még a felügyelet sem látta. A cég előremenekülési stratégiája ugyanakkor még nagyobb hiányt keletkeztetett, 2004-ben már 20 milliárd hiányzott. Feltételezhető, hogy ekkor már egyes ügyfelek megbízásait csak fiktíven teljesítették.
A cikk meg is jegyzi, hogy ekkor (2004 után) már észre kellett volna vennie a csalást egy olyan szakszerű felügyeleti vizsgálatnak, amely a brókerház adatait összehasonlítja a központi elszámolóházban (KELER) keletkezett adatokkal. Ilyen típusú ellenőrzés azonban nem volt.A cikk további érdekes része, amikor arról ír, hogy „V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február másodika között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte.” Karácsony Miklós azonban „egy fiktív személy, akinek a fiktív adatait a brókerház az ügy jelen állása szerint a legfelsőbb szinten menedzselt és végrehajtott fiktív ügyletekhez használta fel”.

2015. március 26. A felszámolóbiztos tájékoztatást tett közzé, miszerint a brókercégnél „bentragadt” ügyfélvagyon után a Befektető-védelmi Alap (BEVA) „a tőkepiacról” szóló 2001. évi CXX. törvény előírásai szerint (213-220. §) az ügyfelek részére kártalanítást nyújt.

2015. március 9. Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt több helyszínen egy időben tartott házkutatást követően őrizetbe vették Tölgyesi Péter résztulajdonos-vezérigazgatót, valamint V. Pétert és Gy. Jánost, a brókercég két vezérigazgató-helyettesét. A Fővárosi Törvényszék március 18-án jogerősen elrendelte e személyek előzetes letartóztatását.
Összesen 10 embert állítottak elő az ügyben, melyből végül 9 személyt gyanúsítottak meg. A többiek nevét nem hozták nyilánosságra.

2015. március 05. A Fővárosi Törvényszék 24.Fpk.01-15-000918/3. számú végése, mely elrendelte a BUDA-CASH Brókerház Zrt. (székhely: 1118 Budapest, Ménesi út 22., cégjegyzékszám: 01-10-043344) felszámolását megjelent a Cégközlönyben. Így ez a nap a felszámolás kezdő napja. A felszámolás lebonyolítására – a törvény által nevesített egyetlen jogosultat – az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki a bíróság, felszámolóként Krajcsó Árpád került bejegyzésre a cégjegyzékbe.

2015. február 24. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint pénzügyi felügyelet azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki. Ezzel párhuzamosan rendelkezett arról is, hogy az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságuk szünetel. Ugyanezen a napon felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, aki átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit. E feladat ellátására a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. Jendrolovics Pál Pétert nevezte ki.
A Buda-Cash zárlat magával rántotta a brókercég érdekeltségeibe tartozó DRB bankcsoportot is, amelyek szintén zárlat alá kerültek és ahová szintén felügyeleti biztosokat vezényeltek ki. Az ügyben károsultként 12 ezer befektető és 120 ezer banki ügyfél lehet érintett.