Üdvözöljük a
Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége honlapján!
Aktuális információk
2020.05.28-án új pert indított a Delta Technologies Nyrt. (korábbi nevén: Est Media Nyrt) ellen a TEBÉSZ.
Tárgyalja: Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
(1027 Bp. Varsányi Irén u. 40-44.)
Ügyszám: 37.G.40.927/2020
Ezt a keresetet először, a már 2019.10.29. óta folyó perbe adta be a szervezet kereset-kiegészítésként, azonban a Fővárosi Törvényszék eljáró bírója annak nem fogadta be. Ezért került önálló eljárásba.
Jelen per a veszélyhelyzet ideje alatt közgyűlési hatáskörben hozott 04.30-ai és 05.07-ei igazgatósági határozatok ellen indult, jogszabály által előírt előzetes közzétételek hiánya, valamint jogszabályi felhatalmazás hiányában hozott határozatok (pl. felmentvény megadása saját maguknak) miatt.
A pertől a TEBÉSZ elállt, mely következtében az közös megegyezéssel megszüntetésre kerül. A kérelem 2020.09.01-jén került beadásra.
A TEBÉSZ – a szerinte hibás bírói döntések és az elhúzódó bírósági eljárás okán – úgy ítélte meg, hogy immár nagyobb kisbefektetői érdek fűződik a „Delta csoport beköltözése” óta kialakult állapot fenntartásához, mint a pernyertesség esetén beálló eredeti állapot visszaállításához.
A jelen pertől történt visszalépés nem változtat a TEBÉSZ azon álláspontján, hogy a Delta csoportnak a – vele összehangolt magatartásban nem álló – többi részvényes felé nyilvános vételi ajánlat tételére vonatkozó kötelezettsége keletkezett 2019-ben.
Pert indított 2019.10.29-én az Est Media Nyrt. 2019.10.01-ei közgyűlési határozatainak hatályon kívül helyezése tárgyában a TEBÉSZ
Tárgyalja: Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
(1027 Bp. Varsányi Irén u. 40-44.)
Ügyszám: 37.G.41.994/2019
A közgyűlési határozatok végrehajtásának felfüggesztését (azaz megvalósításuknak a per lezárultáig történő megtiltását) is kérte a TEBÉSZ, de ezt a bíróság 2020.01.22-én hozott, a peres felek részére 01.23-án kézbesített végzésében elutasította.
A közgyűlésen hozott döntések (adásvétel, részvénykibocsátás, stb.) végrehajtása szempontjából ez azt jelenti, hogy azok bár a per alatt megvalósulhatnak, amennyiben azonban az Est Media Nyrt. a pert elveszítené, úgy mindent utólag kell visszaállítania a közgyűlés előtti állapotba.
A pertől a TEBÉSZ elállt, mely következtében az közös megegyezéssel 2020.10.05-én megszüntetésre került.
A TEBÉSZ – a szerinte hibás bírói döntések és az elhúzódó bírósági eljárás okán – úgy ítélte meg, hogy immár erősebb kisbefektetői érdek fűződik a „Delta csoport beköltözése” óta kialakult állapot fennmaradásához, mint a pernyertesség esetén beálló eredeti állapot visszaállításához.
A jelen pertől történt visszalépés nem változtat a TEBÉSZ azon álláspontján, hogy a Delta csoportnak a – vele összehangolt magatartásban nem álló – többi részvényes felé nyilvános vételi ajánlat tételére vonatkozó kötelezettsége keletkezett 2019-ben.
Pert indított a Takarék Jelzálogbank Nyrt. 2019.08.27-ei közgyűlési határozatainak érvénytelenítése érdekében a TEBÉSZ
(2019. szeptember 24.) A közlemény itt olvasható.
Tárgyalja: Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
(1027 Bp. Varsányi Irén u. 40-44.)
Ügyszám: (26.G.41.718/2019 bíróváltás miatt változott)
Új ügyszám: 38.G.41.718/2019
A per folyamatban.
Az ügyben nagyon lassan és meglepően furcsán kezdett dolgozni a Fővárosi Törvényszék!
A keresetet a TEBÉSZ 2019.09.23-án adta be, melyben a közgyűlési határozatok végrehajtásának felfüggesztését (azaz megvalósításuknak a per lezárultáig történő megtiltását) is kérte.
A Fővárosi Törvényszék 26.G. számú tanács bírája (Dr. Kalasné dr. Lakatos Emese) a periratokat a 09.23-ai beadásukhoz képest csak 16 nappal, 2019. október 9-én küldte ki a Jelzálogbank felé.
Mivel pedig majdnem másfél hónap alatt sem hozott döntést a kért felfüggesztések tárgyában, így a Takarék Jelzálogbank Nyrt. 2019.10.29-én bejelenthette, hogy a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. 51%-os tulajdonrészének eladása a közgyűlési határozatban foglaltak szerint megtörtént.
A kereset beadása után több mint két hónappal, a Fővárosi Törvényszék egy másik, 38.G. számú tanács bírája (Dr. Lazányi Erika) 2019.12.12-én pedig már azzal az indokkal utasította el a határozatok végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kérelmet, hogy a közgyűlési döntések már végrehajtásra kerültek.
A TEBÉSZ jogi álláspontja a részvénykönyvben szereplő adatok megismerhetősége és azok terjeszthetősége tárgykörében
(2018. december 06.) A közlemény itt olvasható.
Elindította érdekvédelmi perét a dr. Schmidt Máriához köthető BIF-beli hatalomátvétel kapcsán a TEBÉSZ
(2016. szeptember 28.) A közlemény itt olvasható.
Tárgyalja: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság
(1054 Bp., Szabadság tér 7. Bank Center, Platina I. torony)
Ügyszám: Vb/16096
TÁJÉKOZTATÓ a Quaestor Értékpapír Zrt. volt (nem kötvényes) ügyfelei részére!
A Befektető-védelmi Alap (BEVA) 2015. május 22-én megkezdte a volt ügyfelek nem Quaestor kötvényből adódó kárigényeinek befogadását!
Kárigény benyújtására 1 évig, azaz 2016. május 21-én 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőség.
Egy befektető részére összesen legfeljebb húszezer eurónak megfelelő (a felszámolás elrendelésének napján érvényes MNB közép árfolyamon átszámolva) 6.004.200,-Ft összegű kártalanítás fizethető oly módon, hogy az első 1 milliónyi igény után 100%, míg az e feletti összegre 90%-os a kielégítés.
A BEVA weboldalán Quaestor ügyben közzétett vonatkozó részletes információkat innen is elérheti.
2015. május 22.
JAVASLAT a Buda-Cash Brókerház Zrt. hibás svájci frank kereskedési elszámolással érintett károsultjai felé!
A TEBÉSZ azt javasolja a Buda-Cash Brókerház érintett károsultjainak, hogy a BEVA felé benyújtandó kárigényükben ne a brókerház által valószínűsíthetően szabálytalanul és jogsértően elszámolt 2015. január 15-ei svájci frank kereskedési egyenleget vegyék figyelembe. Helyette az általuk adott lezárási megbízások (pl.: stop-loss) adataival korrigált számlaegyenlegük pénzügyi eredményének figyelembevételével töltsék ki az igénybejelentő lapot. Ugyanakkor fontos, hogy a kitöltés e módjára utaló tényt (az esetleges csalási szándék feltételezésének elkerülése érdekében) egyértelműen tüntessék fel a kárigénylő lapon!
Bár ezen igényüket a BEVA egyenlőre vélhetően el fogja utasítani, mivel az még(!) nem egyezik meg a felszámoló részéről a BEVA felé küldött egyenlegükkel, viszont e lépésükkel tudják biztosítani, hogy egy esetlegesen elhúzódó pereskedés miatt ne veszítsék el a BEVA felé kártérítési jogosultságukat.
2015. január 27.
TÁJÉKOZTATÓ a Buda-Cash Brókerház Zrt. volt ügyfelei részére!
A Befektető-védelmi Alap (BEVA) 2015. január 27-én megkezdte a volt ügyfelek kárigényeinek befogadását!
Kárigény benyújtására 1 évig, azaz 2016. március 26-án 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőség.
Egy befektető számára összesen legfeljebb húszezer eurónak megfelelő (a felszámolás elrendelésének napján érvényes MNB közép árfolyamon átszámolva) 6.105.400,-Ft összegű kártalanítás fizethető oly módon, hogy az első 1 milliónyi igény után 100%, míg az e feletti összegre 90%-os a kielégítés.
A BEVA weboldalán Buda-Cash ügyben közzétett részletes információkat innen is elérheti.
2015. január 27.
A TEBÉSZ álláspontja a „ki adja a pénzt a brókercégeknél elkövetett csalások károsultjainak kártalanítására” tárgykörben
A TEBÉSZ a Quaesor kötvényesek kártalanításának kérdéskörét 2015. március 12-ei állásfoglalásában kizárólag a hatályos jogszabályi előírások alapján értékelte. Ezen értékelése ugyanakkor nem zárja ki, hogy az azóta nyilvánosságra került extrém információk alapján a kártalanítás fedezetének előteremtése tárgyában követendő eljárás igazságosabb lebonyolítási módjáról kialakult vitában is önálló véleményt alakítson ki.
A TEBÉSZ teljes mértékben egyetért azon piaci véleményekkel, miszerint az új tapasztalatok alapján a hatályos jogszabályok részbeni módosítára van szükség. A BEVA kártalanítási kockázatközössége annak idején ugyanis nem a szándékosan csaló és lopást elkövető brókervezetők kisegítésre lett kitalálva, hanem a piaci folymatok (pl: pénzügyi válságok) kockázatainak csökkentésére.
A TEBÉSZ szerint az nem lehet vitás, hogy a brókercégek kárusultjainak jogosan jár a kártalanítás, hiszen Ők kizárólag a termékkockázatot tudják és akarták vállalni, a brókerek azon bűncselekményt megvalósító trükkjeinek a következményét, amit a pénzügyi felügyelet nem tudott, vagy nem akart észrevenni, nem viselhetik. Viszont jogos a piaci szereplők azon felvetése is, hogy a csalások miatt bezárt brókercégek volt ügyfeleinek jogosan járó kártalanítás fedezetét nem a pénz- és tőkepiac szereplőiknek kellene összeadniuk.
A TEBÉSZ e tárgykörben azon az állásponton van, hogy a 2015 februárjában és márciusában kirobban Hungária-, a Buda-Cash-, és Quaestor brókerházi botrányok és csalás miatti csődök következtében keletkezett kisbefektetői veszteségek kártalanításában a pénzügyi felügyeletnek – mint a gyenge ellenőrzésekért felelős ellenőrzési hatóságnak – kell a pénzügyi fedezetet biztosítania.
A Hungária-, a Buda-Cash-, és Quaestor brókercégeknél bekövetkezett okirat hamisítások, lopások és csalások ellenőrzésére és így ezen rendszerkockázatok kiszűrésére és megelőzésére sem az ügyfelek sem a piaci konkurens szereplői nem rendelkeznek eszközökkel. Erre kizárólag az állami felügyeletnek vannak lehetőségei és jogosítványai, így csak Ő képes azokat időben észrevenni és megakadályozni. Abban, hogy e csalások ilyen időintervallumot (10-15 év) és ekkora összegszerűséget (60-150 milliárd Ft) elérhettek, erkölcsileg mindenképpen a pénzügyi felügyelet tehető felelőssé. (Bár még talán korai kimondani, de nem kizárt a jogi felelőssége sem).
Mindezen okok miatt, már csak az erkölcsi, de vélhetően a jogi felelősség okán sem húzhatja ki magát a pénzügyi felügyelet a károk helyreállításának költségei alól. Ezért a kárigények kielégítéséhez szükséges pénzt az MNB-nek, mint a korábbi pénzügyi felügyelet utódjának (még ha a jelenlegi vezetés vétlen is) kell a BEVA részére a pénzt – ellenszolgáltatás és visszafizetési kötelezettség nélkül – biztosítania.
Ugyanezen erkölcsi okok miatt, a TEBÉSZ álláspontja szerint minden BEVA hatálya alá tartozó ügyfelet teljes és feltétel nélküli kártalanításban kellene részesítenie a pénzügyi felügyeletnek.
A TEBÉSZ álláspontja szerint a jogi szabályozást is e szellemben kellene módosítani, vagyis ketté kell választani a piaci folyamatokra és a hiányos ellenőrzésre visszavezethető ügyfélkárosultak kártalanításának pénzügyi fedezeti biztosítását.
2015. március 27.
A TEBÉSZ álláspontja a Quaestor kötvények vásárlóinak kártalanítási jogosultsága tárgyában
Tényállás:
1) Az MNB, mint pénzügyi felügyelet hivatalos tájékoztatása szerint a Quaestor brókerház ellenőrzése során 150 milliárd forint értékben talált olyan „Quaestor Hurira kötvény” értékesítésére vonatkozó bizonyítékot, melyek nem rendelkeztek felügyeleti kibocsátási engedéllyel.
2) Az ügyfelektől a TEBÉSZ birtokába került iratok tanúsága szerint, az ügyfelek nem a kibocsátótól (Quaestor Hurira Kft.), hanem a Quaestor brókerház, mint forgalmazótól vették úgynevezett másodpiaci forgalomban adás-vételi szerződés keretében a Quaestor Hurira kötvényeket.
3) A Quaestor Értékpapír Zrt, azaz a brókerház működését az MNB 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette, így e naptól kezdően az ott nyilvántartott befektetési eszközökkel való ügyfélrendelkezést korlátozták, így a kötvények visszaváltási lehetősége és kifizetése is megszűnt.
A TEBÉSZ álláspontja:
Azon Quaestor ügyfeleknek, akiknek a jogsértő túlforgalmazás során engedéllyel nem rendelkező (azaz fiktív) kötvényeket adott el a brókerház, – a brókerház felszámolása esetén a hatályos jogszabályok szerint – a BEVA lenne köteles a vételár alapulvételével, a jogszabályi rendelkezések alapján meghatározott összegben pénzbeni kártalanítást fizetni!
Azon ügyfelek, akik részére engedéllyel rendelkező kötvényeket értékesített a brókerház, a Tőkepiaci törvény hatályos előírása szerint BEVA kártalanítására sajnos nem tarthatnak igényt.
Azt, hogy mely ügyfeleknek milyen arányban adtak el fiktív, illetve engedéllyel rendelkező kötvényeket, illetve ügyfélszámláikon ezek közül melyiket tartják nyilván, az MNB felügyeleti biztosának, illetve a felszámolónak a feladata megállapítani.
A kártalanítási álláspont indoklása:
1) Tekintettel azon tényre, hogy jogszabály alapján a kötvény elengedhetetlen kelléke a kibocsátási engedély megléte, így az ezzel nem rendelkező kötvényként eladott termék nem minősül kötvénynek.
2) Mivel ezen termék nem kötvény és más értékpapír kategóriába sem sorolható, így ezen adásvételi szerződés keretein belül – szabályos termék hiányában – semmit nem adtad ellenértékként az ügyfél pénzéért cserébe.
3) A „semmi” eladása nem hoz létre hatályos jogi kapcsolatot, azaz semmis szerződést eredményez.
4) Semmis szerződés esetén az eredeti állapot kell a jogszerűség érdekében helyreállítani.
5) A semmis szerződés megkötése előtti utolsó jogszerű állapot az volt, hogy az ügyfélnek pénzkövetelése volt a brókercégnél nyitott ügyfélszámláján.
6) Az ügyfélszámlákon nyilvántartott pénzkövetelések a brókerház felszámolása esetén – amennyibe azt a felszámoló teljesen kiadni nem tudja – a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá esik.
Ezen okozati sor következtében azon ügyfelek részére, akiknek túlforgalmazott (fiktív) kötvényt értékesített a brókerház, azokat a BEVA köteles a vásárlási érték alapján számított összegű készpénz kártalanításban részesíteni.
2015. március 12.
Korábbi anyagok a honlap különböző tematikus menüpontjaiban találhatók.
Jognyilatkozat:
A honlapon található anyagok egészben, vagy akár részletében, a forrás feltüntetésével, a szövegkörnyezetéből adódó értelmezés megtartásával szabadon átvehetők, felhasználhatók.