TEBÉSZ

Üdvözöljük a
Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége
honlapján

Aktuális információk

Sajtóközlemény

Megtámadja a dr. Schmidt Máriához köthető BIF-es hatalomátvétel közgyűlési döntéseit a TEBÉSZ
(2016. szeptember 14.) A közlemény itt olvasható.


TÁJÉKOZTATÓ a Quaestor Értékpapír Zrt. volt (nem kötvényes) ügyfelei részére!

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) 2015. május 22-én megkezdte a volt ügyfelek nem Quaestor kötvényből adódó kárigényeinek befogadását!
Kárigény benyújtására 1 évig, azaz 2016. május 21-én 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőség.
Egy befektető részére összesen legfeljebb húszezer eurónak megfelelő (a felszámolás elrendelésének napján érvényes MNB közép árfolyamon átszámolva) 6.004.200,-Ft összegű kártalanítás fizethető oly módon, hogy az első 1 milliónyi igény után 100%, míg az e feletti összegre 90%-os a kielégítés.
A BEVA weboldalán Quaestor ügyben közzétett vonatkozó részletes információkat innen is elérheti.
2015. május 22.


JAVASLAT a Buda-Cash Brókerház Zrt. hibás svájci frank kereskedési elszámolással érintett károsultjai felé!

A TEBÉSZ azt javasolja a Buda-Cash Brókerház érintett károsultjainak, hogy a BEVA felé benyújtandó kárigényükben ne a brókerház által valószínűsíthetően szabálytalanul és jogsértően elszámolt 2015. január 15-ei svájci frank kereskedési egyenleget vegyék figyelebe. Helyette az általuk adott lezárási megbízások (pl.: stop-loss) adataival korrigált számlaegyenlegük pénzügyi eredményének figyelembevételével töltsék ki az igénybejelentő lapot. Ugyanakkor fontos, hogy a kitöltés e módjára utaló tényt (az esetleges csalási szándék feltételezésének elkerülése érdekében) egyértelműen tüntessék fel a kárigénylő lapon!
Bár ezen igényüket a BEVA egyenlőre vélhetően el fogja utasítani, mivel az még(!) nem egyezik meg a felszámoló részéről a BEVA felé küldött egyenlegükkel, viszont e lépésükkel tudják biztosítani, hogy egy esetlegesen elhuzódó pereskedés miatt ne veszítsék el a BEVA felé kártérítési jogosultságukat.
2015. január 27.


TÁJÉKOZTATÓ a Buda-Cash Brókerház Zrt. volt ügyfelei részére!

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) 2015. január 27-én megkezdte a volt ügyfelek kárigényeinek befogadását!
Kárigény benyújtására 1 évig, azaz 2016. március 26-án 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőség.
Egy befektető számára összesen legfeljebb húszezer eurónak megfelelő (a felszámolás elrendelésének napján érvényes MNB közép árfolyamon átszámolva) 6.105.400,-Ft összegű kártalanítás fizethető oly módon, hogy az első 1 milliónyi igény után 100%, míg az e feletti összegre 90%-os a kielégítés.
A BEVA weboldalán Buda-Cash ügyben közzétett részletes információkat innen is elérheti.
2015. január 27.


A TEBÉSZ álláspontja a "ki adja a pénzt a brókercégeknél elkövetett csalások károsuljainak kártalanítására" tárgykörben

A TEBÉSZ a Quaesor kötvényesek kártalanításának kérdéskörét 2015. március 12-ei állásfoglalásában kizárólag a hatályos jogszabályi előírások alapján értékelte. Ezen értékelése ugyanakkor nem zárja ki, hogy az azóta nyilvánosságra került extrém információk alapján a kártalanitás fedezetének előteremtése tárgyában követendő eljárás igazságosabb lebonyolítási módjáról kialakult vitában is önálló véleményt alakítson ki.

A TEBÉSZ teljes mértékben egyetért azon piaci véleményekkel, miszerint az új tapasztalatok alapján a hatályos jogszabályok részbeni módosítára van szükség. A BEVA kártalanítási kockázatközössége annak idején ugyanis nem a szándékosan csaló és lopást elkövető brókervezetők kisegítésre lett kitalálva, hanem a piaci folymatok (pl: pénzügyi válságok) kockázatainak csökkentésére.

A TEBÉSZ szerint az nem lehet vitás, hogy a brókercégek kárusultjainak jogosan jár a kártalanítás, hiszen Ők kizárólag a termékkockázatot tudják és akarták vállalni, a brókerek azon bűncselekményt megvalósító trükkjeinek a következményét, amit a pénzügyi felügyelet nem tudott, vagy nem akart észrevenni, nem viselhetik. Viszont jogos a piaci szereplők azon felvetése is, hogy a csalások miatt bezárt brókercégek volt ügyfeleinek jogosan járó kártalanítás fedezetét nem a pénz- és tőkepiac szereplőiknek kellene összeadniuk.

A TEBÉSZ e trágykörben azon az állásponton van, hogy a 2015 februárjában és márciusában kirobban Hungária-, a Buda-Cash-, és Quaestor brókerházi botrányok és csalás miatti csődök következtében keletkezett kisbefektetői veszteségek kártalanításában a pénzügyi felügyeletnek - mint a gyenge ellenőrzésekért felelős ellenőrzési hatóságnak - kell a pénzügyi fedezetet biztosítania.

A Hungária-, a Buda-Cash-, és Quaestor brókercégeknél bekövetkezett okirat hamisítások, lopások és csalások ellenőrzésére és így ezen rendszerkockázatok kiszűrésére és megelőzésére sem az ügyfelek sem a piaci konkurens szereplői nem rendelkeznek eszközökkel. Erre kizárólag az állami felügyeletnek vannak lehetőségei és jogosítványai, így csak Ő képes azokat időben észerevenni és megakadályozni. Abban, hogy e csalások ilyen időintervallumot (10-15 év) és ekkora összegszerűséget (60-150 milliárt Ft) elérhettek, erkölcsileg mindeképpen a pénzügyi felügyelet tehető felelőssé. (Bár még talán korai kimondani, de nem kizárt a jogi fellelőssége sem).
Mindezen okok miatt, már csak az erkölcsi, de vélhetően a jogi fellelősség okán sem húzhatja ki magát a pénzügyi felügyelet a károk helyreállításának költségei alól. Ezért a kárigények kielégítéséhez szükséges pénzt az MNB-nek, mint a korábbi pénzügyi felügyelet utódjának (még ha a jelenlegi vezetés vétlen is) kell a BEVA részére a pénzt - ellenszolgáltatás és visszafizetési kötelezettség nélkül - biztosítania.
Ugyanezen erkölcsi okok miatt, a TEBÉSZ álláspontja szerint minden BEVA hatálya alá tartozó ügyfelet teljes és feltétel nélküli  kártalanításban kellene részesítenie a pénzügyi felügyeletnek.

A TEBÉSZ álláspontja szerint a jogi szabályozást is e szellemben kellene módosítani, vagyis ketté kell választani a piaci folymatokra és a hiányos ellenőrzésre visszavezethető ügyfélkárosultak kártalanításának pénzügyi fedezeti biztosítását.
2015. március 27.


A TEBÉSZ álláspontja a Quaestor kötvények vásárlóinak kártalanítási jogosultsága tárgyában

Tényállás:
1) Az MNB, mint pénzügyi felügyelet hivalalos tájékoztatása szerint a Quaestor brókerház ellenőrzése során 150 milliárd forint értékben talált olyan "Quaestor Hurira kötvény" értékesítésére vonatkozó bizonyítékot, melyek nem rendelkeztek felügyeleti kibocsátási engedéllyel.
2) Az ügyfelektől a TEBÉSZ birtokába került iratok tanusága szerint, az ügyfelek nem a kibocsátótól (Quaestor Hurira Kft.), hanem a Quaestor brókerház, mint forgalmazótól vették úgynevezett másodpiaci forgalomban adás-vételi szerződés keretében a Quaestor Hurira kötvényeket.
3) A Quaestor Értékpapír Zrt, azaz a brókerház működését az MNB 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette, így e naptól kezdően az ott nyilvánvtartott befektetési eszközökkel való ügyfélrendelkezést korlátozták, így a kötvények visszaváltási lehetősége és kifizetése is megszünt.

A TEBÉSZ álláspontja:

Azon Quaestor ügyfeleknek, akiknek a jogsértő túlforgalmazás során engedéllyel nem rendelkező (azaz fiktív) kötvényeket adott el a brókerház, - a brókerház felszámolása esetén a hatályos jogszabályok szerint - a BEVA lenne köteles a vételár alapulvételével, a jogszabályi rendelkezések alapján meghatározott összegben pénzbeni kártalanítást fizetni!

Azon ügyfelek, akik részére engedéllyel rendelkező kötvényeket értékesített a brókerház, a Tőkepiaci törvény hatályos előírása szerint BEVA kártalanítására sajnos nem tarthatnak igényt.

Azt, hogy mely ügyfeleknek milyen arányban adtak el fiktív, illetve engedéllyel rendelkező kötvényeket, illetve ügyfélszámláikon ezek közül melyiket tartják nyilván, az MNB felügyeleti biztosának, illetve a felszámolónak a feladata megállapítani.

A kártalanítási álláspont indoklása:
1) Tekintettel azon tényre, hogy jogszabály alapján a kötvény elengedhetetlen kelléke a kibocsátási engedély megléte, így az ezzel nem rendelkező kötvényként eladott termék nem minősül kötvénynek.
2) Mivel ezen termék nem kötvény és más értékpapír kategóriába sem sorolható, így ezen adásvételi szerződés keretein belül - szabályos termék hiányában - semmit nem adtad ellenértékként az ügyfél pénzéért cserébe.
3) A "semmi" eladása nem hoz létre hatályos jogi kapcsolatot, azaz semmis szerződést eredményez.
4) Semmis szerződés esetén az eredeti állapott kell jogszerűség érdekében helyreállítani.
5) A semmis szerződés megkötése elötti utolsó jogszerű állapot az volt, hogy az ügyfélnek pénzkövetelése volt a brókercégnél nyitott ügyfélszámláján.
6) Az ügyfélszámlákon nyilvántartott pénzkövetelések a brókerház felszámolása esetén - amennyibe azt a felszámoló teljesen kiadni nem tudja - a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá esik.

Ezen okozati sor következtében azon ügyfelek részére, akiknek túlforgalmazott (fiktív) kötvényt értékesített a brókerház, azokat a BEVA köteles a vásárlási érték alapján számított összegű készpénz kártalanításban részesíteni.
2015. március 12.


Korábbi anyagok az "archívum" és a "sajtószoba" menűpontokban, vagy a "közérdekű" doboz menűpontjaiban találhatók.


Jognyilatkozat:

A honlapon található anyagok a forrás feltüntetésével, a szövegkörnyezetéből adódó értelmezés megtartásával szabadon felhasználhatók.