TEBÉSZ

Kárpótlási jegyek felhasználhatóságának ügye

Az ügy lényege:

A Magyar Állam a kárpótlási jegyek megalkotásával 1991-ben létrehozott egy lejárat nélküli, állami tartozást megtestesítő értékpapírt, amely csak az első 3 évben kamatozott. A lejáratnélküliség adta vélt lehetőséggel - a politikai lendület elfogyását követően - párthovatartozástól függetlenül a mai napig minden kormány visszaél.

Eseménysor: (időrend aulról felfelé)

2006. november 21. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV Zrt.) megkezdi a még állami tulajdonban lévő, a MOL alaptőkéjének 1,73%-át kitevő (1.893.476 darab) törzsrészvények nyilvános értékesítését elsősorban lakossági befektetők részére. A részvényigénylési időszak december 1-jéig tart. A lakossági értékesítés keretében a befektetők a 25.500 forintos maximum ár teljes megfizetése mellett, kárpótlási jegyek felhasználásával, vagy 2.000 forintos árkedvezmény igénybevételével adhatnak le részvényigénylést. A kárpótlási jegyek 1742 forintos áron kerülnek beszámításra a tranzakció során.

A lakossági értékesítés során a befektetők a maximum áras fizetési módozat mellett kárpótlási jeggyel, vagy árkedvezmény igénybevételével is adhatnak le részvényigénylést. A maximumár teljes befizetésével, személyenként maximálisan 200 darab részvény erejéig nyílik majd lehetőség igénylésre. Kárpótlási jegyek rendelkezésre bocsátásával és ezzel egyidejűleg a meghatározott mintegy 25%-os készpénzhányad befizetésével korlátlan számú részvény igényelhető, de a minden ilyen jogosult által összesen igényel hetőrészvények száma nem haladhatja meg a 260.000 darabot. Árkedvezménnyel csökkentett maximum árbefizetésével, személyenként maximálisan 75 darab részvényre adható le igénylés. Kárpótlási jeggyel történőfizetési mód igénybevétele esetén a részvényigénylő nem vásárolhat árkedvezmény igénybevételével is. A befektetőknek a HVB Bank Hungary Zrt. és a Inter-Európa Bnak Nyrt. fiókjaiban országosan összesen 96 értékesítési helyen valamint a www.ebroker.hu internetes oldalon nyílt lehetősége részvények igénylésére.

A MOL jegyzés volt az utolsó olyan állami tulajdont értékesítő tömeges részvényeladás, ahol magánszemélyek kárpótlási jegyet tudtak felhasználni.

2003. augusztus 15. Bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére a Forrás Rt. "A" sorozatú törzs-, és "B" sorozatú osztalékelsőbbségi részvényeit.

2003. június 30. Megkezdődőtt a kárpótlási jegy ellenében jegyezhető Forrás Rt. részvényjegyzési időszak. A jegyzés során a cég legnagyobb tulajdonosa az Arago Befektetési Holding Rt. lett.
A tervezett végleges kárpótlási jegy bevonás nem sikerült, a július 20-án véget ért jegyzési időszak lezárását követően is maradtak még tömegesen magánszemélyeknél kárpótlási jegyek.

2002. ....... A kárpótlási jegyek végleges bevonásának szándékával az állam "kárpótlási jegy - részvény" csere tervét jelenti be. Ez lett a Forrás Rt. részvényértékesítésének ügye.
Az ÁPV Rt. kibocsátás előtti két ütemben végrehajtott törzstőke emelésével 40 vagyonelem került a Társaság tulajdonába. Az apport-csomag 22 kisebbségi és 4 többségi tulajdonrészből, 4 ingatlanból és 10 likvid (OTC és tőzsdei részvény) vagyonelemből tevődött össze. Ezzel a részvénytársaság alaptőkéje 9.000.001.000 Ft-ra, saját tőkéje pedig 16 milliárd forintra emelkedett. A részvényjegyzés során a részvényeket 1:1 átváltási árfolymon lehetett plusz készpénz befizetése nélkül, kárpótlási jegyekért megszerezni.

1992. december 1. A Budapesti Értéktőzsdére bevezetik a kárpótlási jegyet.

1991. július 11. Hatályba lépett az első kárpótlási törvény (1991. évi XXV. törvény), mely létrehozta a "kárpótlási jegy" nevű értékpapírt.

A jogszabály az alábbiak szerint definiálta az értékpapír:
5.§ (2) A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír.
5.§ (3) A kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozik, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a.

A jogszabály az értékpapír felhasználási lehetőségét a következőkben határozta meg:
7. § (1) Az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel
a) az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására, továbbá
b) termőföld tulajdon megszerzésére
felhasználhatja.
(2) A kárpótlásra jogosult az e törvény alapján őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló, illetőleg az e törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.
(3) Az Egzisztencia Hitelről szóló jogszabály alapján történő hitelfelvétel, illetve privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet névértéken saját erőként kell figyelembe venni.
(4) A kárpótlásra jogosult kérésére a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében — külön törvény rendelkezései szerint — életjáradék folyósítható.

A köznyelv e rendelkezések alapján megkülönböztetett alanyi határozatos-, és "sima" kárpótlási jegyet.