TEBÉSZ

Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. felszámolását eredményező sikkasztási ügy / 2015

Az ügy lényege:

 

Eseménysor: (időrend alulról felfelé)

2016. május 18. Az alkotmánybíróság által megsemmisített kárrendezési törvény helyett meghozott új jogszabály alapján működő Kárrendezési Alap, közleményben jelentette be, hogy megkezdi a Quaestor és Hungária kövényesek részére a kárrendezési eljárást. Ennek keretében előszőr a felszámolótól kapott adatok alapján készített új elszámolásról levélben értesítést küld a károsultak részére, majd azok, akik elfogadják a számítását a pénzt "a lakóhelyük szerinti legközelebbi takarékszövetkezeti fiókban vehetik fel a levélben megjelölt naptól kezdve".

Szinte azonnal kiderült azonban, hogy a felszámoló sok esetben hibás adatokat adott át a Kárrendezési alapnak. A hibát pedig a károsultak jelzései alapján sem volt hajlandó saját hatáskörében kijavítani.

2016. március 16. A Buda-Cash Zrt. "f.a." után a Hungária Értékpapír Zrt "f.a." esetében is elrendelte az MNB felszámoló cége az ügyfélvagyon felmérési eredményének a felülvizsgálatát.

2015. december 23. A felszámoló bejelentette, hogy lezárult a brókercéget érintő, átfogó vagyonvizsgálat. Így a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató ügyfelei részére teljes körűen megkezdődhet az elérhető vagyonelemek kiadása és a BEVA kártalanítása. A közlemény a hiánnyal érintett és elérhető eszközök kiadási arányait is tételes felsorolja.

A felszámoló közleménye itt olvasható.

2015. december 15. Az Országgyűlés "a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről" szóló 2015. évi CCXIV. törvény néven új törvényt alkotott, mely a Quaestor kötvénykárosuljai mellett immár a Hungária kötvénykárosultjaira is vonatkozik.
Az egyszerinek és méltányossági alapon meghozottnak hirdetett új jogszabály általános megfogalmazása szerint azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, ahol a brókerjelleget kihasználó cégcsoport kötvényt bocsátott ki.
A kárrendezés összegét úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a 2008. január 1. óta elért és realizált hozamot. Ha a hozam levonása után 3 millió forint feletti összeg marad, akkor a 3 millió feletti összegből lejön 11 százalék önrész. A kártalanítási összeg maximuma 30 millió forint.
A Hungária kötvénykárosultjai a törvény 2016. január 1-jei hatálybalépéstől 2016. február 15-ig nyújthatják be kérelmüket a jogszabály alapján megalakult Kárrendezési Alaphoz az alap honalpján elérhető űrlapon, de kizárólag postai úton.
Az Alap csak január 8-án tájékoztatta a károsultakat közleményével, hogy január elsején megalakult és azóta már működik is. E közlemény ígérete szerint március 31-ig minden kérelmet elbírálnak.

2015. augusztus 03. Az MNB által irányított felszámolások egységesedésére utaló jeleként - most előszőr -, a már fél éve bűncselekmények miatt felszámolásba került három brókercég (Buda-Cash, Quaestor, Hungária) felszámolói részben azonos tartalmú közleményt tettek közzé az ügyfélvagyon kezeléséről és elszámolásának technikai részleteiről.
A közlemények egységes része, hogy a brókercég pénzforgalmi számlájára, de az ügyfelek értékpapírjai után beérkező osztalékokat nem vonják össze a cégnél fellelhető készpénz állománnyal, hanem elkülönítetten kezelik és csak az értékpapírok tulajdonosai között osztják szét az arányosság elve alapján. A Hungária felszámolója közölte továbbá azt is, hogy a felszámolási eljárás során lejáró diszkont kincstárjegyek, államkötvények lejárati ellenértékeként érkező pénzeszközök az osztalékokhoz hasonlóan szintén nem képezik a homogén pénzcsoport részét. Az osztalék és az ellenérték csoportban összegyűlt pénzekkel a fellelhető vagyonelemek kiadásakor számolnak el az érintett ügyfelek felé.

A három közlemény problémás részének látja ugyakkor a TEBÉSZ, hogy a vagyonelemek hiányát, illetve a meglévők hozadékait az MNB-s felszámolók a felszámolás kezdő időpontjától származtatják, nem pedig a felügyeleti biztos kirendelésének és az ügyfélhozzáférés letiltásának napjától. Ezzel a felszámolók joghiányos állapotot idéznek elő a brókercég felfüggesztésének napja és a felszámolás elrendelésének napja közötti időre, ami egy jogállamban nyilvánvalóan alkotmánysértő.

A Hungária felszámólója továbbá ígéretet tett a volt ügyfelek felé, hogy a személyes beazonosítások lebonyolítára "2015. szeptember 1-jétől ügyfélszolgálat fog működni" a cégnél.

A felszámoló teljes közleménye itt olvasható.

2015. július 09. Másodfokon feloldotta M. Ádám, a Hungária Értékpapír Zrt. korábbi operatív igazgatójának előzetes letartóztatását a Budapest Környéki Törvényszék, így elengedték az előzetes letartóztatásból. A jogerős döntés még házi őrizettel, vagy lakhelyelhagyási tilalommal sem sújtotta M. Ádámot - adott hírt saját értesüléséről a hvg.hu.
Az értékelés szerint a másodfokú bíróság így elfogadhatta M. Ádám védekezését, miszerint Ő nem fért hozzá az üzletkötési nyilvántartásokhoz, nem volt joga konkrét megbízásokat sem adni, így vélhetően csak azért terelődött rá a gyanú, mert egyes kollégái bemártották.

Ugyanakkor - sajtóhírek szerint -  S. Istvánt és K. Lászlónét, a volt brókercég valódi irányítóit, és két másik, velük egyszerre letartóztatott munkatársat (egy pénztárost és egy belső ellenőrt) csupán egyetlen, 300 milliós jogosulatlan pénztári kiutalással gyanúsítják. A milliárdos sikkasztásokban ezidáig egyikük sem gyanúsított.

2015. május 22. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) megkezdte a Hungária Értékpapír Zrt. volt ügyfeleitől a károsulti kárigények befogadását. Az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül, azaz 2016. május 21-én 23:59-ig van jogvesztő határidővel lehetőségük az ügyfeleknek kártalanítás iránti igényüket benyújtani.

A Hungária Értékpapír esetében a 20.000 euros kártalanítási maximum 6.004.200 forintnak felel meg, mely a felszámolás kezdő napján, azaz 2015. április 22-én érvényes MNB devizaárfolyamon (300,21 forint/euró) történő átszámítással jön ki. A kártalanítás mértéke egymillió forintig 100 százalék, egymillió forint felett 90 százalék. A hiányzó értékpapírok értékét a 2015. április 22-ét megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján állapítja meg a Beva a Tpt. 217. § (5) bekezdésében írtak szerint.

2015. május 19. Egy hajnali fél hatkor kezdett házkutatási eljárás lezárásaként letartóztatják M. Ádámot, a Hungária Értékpapír Zrt. korábbi operatív igazgatóját. Azzal gyanúsítják, hogy ő a felelős a kiemelt ügyfelek bő négy milliárd forintjának az elsikkasztásáért. A nyomozók úgy gondolják, M. Ádám adott utasítást arra, hogy a Hungária meg nem nevezett üzletkötői az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül eladják azok állampapírjait, s a pénz nagyobbik részét értéktelen, Hungária Gold kötvényekbe forgassák át.
Sajtóhírek szerint, a Hungária ügyének legnagyobb károsultja Százhalombatta, amelynek 2,2 milliárd forintját csoportosították át, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárdját veszítette el, míg az agrártárcához tartozó TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft-nek több mint 600 milliója tűnt el. A negyedik legnagyobb károsult Ceglédbercel önkormányzata 40 millió forinttal.

2015. május 14. A Budakörnyéki Járásbíróság 3.Bny.124/2015/4 számú határozata alapján bünügyi zár alá került a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., cégjegyzékszám: 13-10-040494) minden értékpapír- és pénzszámlája, valamint teljes vagyona. Ezen intézkedés következtében a volt ügyfelek sem juthatnak hozzá a befektetési vállakozásnál fellelhető értékpapírjaikhoz.

2015. április 22. A Fővárosi Törvényszék elrendelte a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., cégjegyzékszám: 13-10-040494) felszámolását. A felszámolás lebonyolítására az MNB tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em., cégjegyzékszám: 01-09-920128) jelölte ki a bíróság, felszámolóként Varsányi Kitti Erika került bejegyzésre a cégjegyzékbe.

2015. április 20. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e napon megjelent határozatában visszavonta a Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30.; cégjegyzékszám: 13-10-040494) tevékenységi engedélyét, illetve kezdeményezte a befektetési vállalkozás felszámolását.

2015. március 6. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reggel közzétett határozatában részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. tevékenységi engedélyét, illetve rendelkezett arról is, hogy az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságuk szünetel. Ugyanezen a napon felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, aki átvette a vállalkozás vezetésétől annak jogköreit.
Az ügyben károsultként .. ezer ügyfél lehet érintett.

Ezen a napon közölte a rendőrség a honlapján, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentésére az előző napon nyomozók házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le, négy embert pedig sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban gyanúsítottként hallgattak ki a Hungária Értékpapír Zrt-től, majd őket bűnügyi őrizetbe vették. Ekkor még csak 300 milliós káröszegről szóltak a rendőrségi hírek, ám néhány nappal később már több milliárdos hiányról szóltak a sajtóbeszámolók.

A befektetési vállalkozás előéletéből:

2013. augusztus 26. A PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közzétette 2013. augusztus 9-ei keltezésű H-JÉ-III-B-125/2013. számú határozatát (aláíró: Dr. Szász Károly elnök) a "Hungária Értékpapír Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., fióktelep: 1075 Budapest, Károly krt. 11. 2/A. ép) "szembeni felügyeleti intézkedés alkalmazásáról és bírság kiszabásáról". A "lefolytatott utóvizsgálat" megállapításairól szóló határozat 7 főpontjában, illetve egy esetben azon belüli alpontokban sorolja a befektetési vállakozás működésében talált törvénysértő, illetve szabálytalan elemeket. Ugyanakkor arra nincs utalás a határozatban, hogy ez mely korábbi felszólítások teljesítésének utólagos vizsgálatáról szól.

A határozat többek között az alábbi súlyos problémákról ír:

  • "a befektetési tanácsadás keretében a jogszabályi előírásoknak megfelelően, pontosan tájékoztassa az ügyfeleit az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó árinformációk vonatkozásában",
  • "a portfóliókezelés körében a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal, egységes szerkezetben készítse el az ügyfelek részére megküldött negyedéves jelentéseke",
  • "tartsa be a kezelt portfóliók terhére szerezhető eszközökre vonatkozó korlátozásokat"
  • "az ügyfélszámlákról történő átutalások végrehajtása során a jogszabályi előírásokkal összhangban járjon el"

A határozat egyetlen szankcióként 4.000.000 forint bírságot szabott ki a befektetési vállalkozásra.

A PSZÁF a jogsértő működés megszüntetésének ellenőrzését a cég saját igazgatóságára és felügyelőbizottságára hagyta azzal, hogy "az Igazgatósága és a Felügyelő Bizottsága által megtárgyalt és jóváhagyott – belső ellenőri jelentést a Felügyelet részére a jelen határozat rendelkező részének I. pontjában írt figyelmeztetések teljesítése érdekében megtett intézkedésekről" 60 napon belül küldje el felé.

A PSZÁF honlapján nem lelhető fel olyan határozat, mely konkrétan e határozatban foglalt megállapítások megszüntetésének és a felszólítások elvégzésnek utóellenőrzési eredményéről szólna. A PSZÁF határozatot itt olvashatja.

2012. június 5. A PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közzétette 2012. május 17-ei keltezésű H-JÉ-III-B-1049/2012. számú határozatát (aláíró: Dr. Szász Károly PSZÁF elnök) a "Hungária Értékpapír Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (székhely: 2700 Cegléd, Rákóczi út 30., fióktelep: 1075 Budapest, Károly krt. 11. 2/A. ép) lefolytatott átfogó vizsgálat lezárásáról". A határozat 17 főpontjában, illetve több esetben azon belüli alpontokban sorolja a befektetési vállakozás működésében talált törvénysértő, illetve szabálytalan elemeket.

A határozat többek között az alábbi alapvető és súlyos problémákat írja:

  • "az ügyfél rendelkezésének megfelelően kezelje az ügyfél pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit",
  • "a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal tájékoztassa ügyfeleit",
  • "tartsa be a jogszabályi előírásokat az ügyfélszámlákról történő átutalások, kifizetések és átvezetések során"
  • "feleljen meg a számviteli előírásoknak"
  • "tartsa be az informatikai rendszere jogszabálynak való megfelelését".

A határozat egyetlen szankcióként 7.000.000 forint bírságot szabott ki a befektetési vállalkozásra.

A PSZÁF a jogsértő működés megszüntetésének ellenőrzését a cég saját igazgatóságára és felügyelőbizottságára hagyta azzal, hogy "az Igazgatósága és a Felügyelő Bizottsága által megtárgyalt és jóváhagyott – belső ellenőri jelentést a Felügyelet részére a jelen határozat rendelkező részének I. pontjában írt figyelmeztetések teljesítése érdekében megtett intézkedésekről" 60 napon belül küldje el felé.

A PSZÁF honlapján nem lelhető fel olyan határozat, mely konkrétan e határozatban foglalt megállapítások megszüntetésének és a felszólítások elvégzésnek utóellenőrzési eredményéről szólna. A PSZÁF határozatot itt olvashatja.